Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA: A LÁNYOKTATÁS KEZDETEI KISKUNFÉLEGYHÁZÁN
A második polgári leányiskola (1895-1908) 1895-ben már égetően szükségessé vált az apácaiskola megnyitásáig egy ideiglenes polgári lányiskola felállítása. 81 Ez év nyarán, július 19-én fordult a város polgármestere, Zámbó Géza levéllel Kunz Béla főgimnáziumi tanárhoz, aki már az első polgári lányiskola szervezése körül is elévülhetetlen érdemeket szerzett, hogy több szülő érdeklődését tolmácsolva, tájékozódjon egy helyi polgári lányiskola alapításának feltételeiről és lehetőségeiről. Kunz készséggel összefoglalt minden tudnivalót és elküldte a tantervet is, de az iskola szervezésének feladataiban nem vállalt tevőlegesen részt. A városi tanács 1895. július 25-i ülésén úgy határozott, hogy mivel a tanerők fizetése, a lakbér és az iskola felszerelése olyan anyagi teherrel járna, amit a város nem vállalhat magára, azonban ha az érdekelt szülők a kérelmezett polgári lányiskola felállítását magánvállalkozás útján elérhetőnek hiszik és erre nézve valamely vállalkozóval biztos megállapodásra jutnak, a tanács nem fog elzárkózni az elől, hogy a megnyitandó polgári iskolát méltányosan segélyezze. 82 Az érintett szülők, szám szerint 60-an összefogva, Nagy Gyula kereskedő vezetésével augusztus 8-án kelt levelükben kérvényezték a képviselőtestület előtt a négyosztályos polgári lányiskola felállítását, amelyhez mindannyian felajánlottak 30-30, azaz összesen 1800 forintot. A közgyűlés a polgári lányiskola szükségességét elismerte ugyan, de kijelentette, hogy ezen iskola a felállítandó püspöki lánynevelő-intézetben fog elhelyeztetni s ez idő szerint annak végleges szervezésébe nem bocsátkozik. Ha azonban a jelentkező tanulók száma annyi volna, hogy az általuk fizetendő 30 forint évi tandíjból és a város által nyújtandó egyezer forint évi segélyösszegből az iskola ideiglenesen felállítható lesz, akkor vállalja a város az ezerforintos támogatás kiutalását. 83 A kellő számú jelentkező összegyűlt, így az iskola már 1895 őszén megkezdhette működését. A város fenntartotta magának az iskola feletti felügyeleti jogot, a szerveződő iskola községi jellegű lett. A polgári lányiskola helyiségeiül az I. tizedbeli, Molnár László-féle ház Csillag utcai részét bérelte ki a város három évre. Itt már a második, az 1896 őszén kezdődő tanévben szükségessé vált egy harmadik tanterem kialakítása, de a növendékek számának gyarapodásával ez is kevésnek bizonyult. 84 1897-ben a főgimnázium új helyre költözött és az általa addig ideiglenesen használt központi népiskolai termek megürülvén, ide települt át a polgári lányiskola. Mikor ezt az épületet 1904-ben átépítették, sor került az iskola végleges elhelyezésére. Ekkorra elkészült az állami tanítóképezde új épülete is, így üres lett az O-templom melletti iskola emelete. Ezt foglalták el a polgári lányiskola osztályai, a földszintről az elköltöztetett elemi fiúiskolái osztályok helyére elemi lányosztályok kerültek. 85 " Hogy mekkora igény és szükség volt a helyi polgári lányiskola megnyitására, pontosan megtudhatjuk az első, 1895/1896-os tanévre beiratkozott tanulók létszámából: összesen 70 tanulóval indult meg az oktatás. BEÖTHYNÉ Stettina Róza 1898. 5. o. - Ettől némileg eltérő adatokat közöl az iskola vonatkozó anyakönyve: az első osztályba 39 fő, a másodikba 24 fő, a harmadikba 6 fő, a negyedikbe 3 fő iratkozott be. Év közben kimaradt 4 fő. BKMÖL VIII. 108. A Kiskunfélegyházi Községi Polgári Lányiskola iratai. 1895/1896-os anyakönyv. 12 BKMÖL V. 175/b. I. 1954/895. (5468/ki 895.; 5379/ki 895.). 0 BKMÖL V. 171/a. 1895. augusztus 11., 117. határozat. 14 BKMÖL V. 175/b. I. 1954/895. 15 Uo., 3278/904.; 3509/904.
