Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA: A LÁNYOKTATÁS KEZDETEI KISKUNFÉLEGYHÁZÁN
vásárolva - a szükséges és kellő módon kibővíti. A váci püspök is jóváhagyta a tervezetet és beleegyezett, hogy az 1888-ban tett alapítványt annak kamataival együtt a fent nevezett iskolaépület megfelelő átalakítására és bővítésére fordítsák. 77 A képviselőtestület döntése ésszerű és költségtakarékos volt, egyszerre a három oktatási intézmény helyzetét nehéz is volt megoldani. A város szinte anyagi erejét meghaladó áldozatok árán, rövid időn belül építette fel a két új, impozáns iskolaépületet. A gimnázium új épületét 1896-ban, a tanítóképzőét 1904-ben avatták fel. A városnak a kulturális és oktatási téren tett erőfeszítései elismerése mellett azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az 1888-as alapítvánnyal nagy lendületet vett lányiskola-fejlesztési koncepció 1894-ben megtorpant, a tervezett új lányiskolából egyelőre nem lett semmi. Az olcsóbb megoldást választva egy régi, akkor már majdnem százéves épület felújítását ígérték, de azt is csak a két fiúiskola felépítésének függvényében, az épület megüresedése után. Halasztást szenvedett Constantin püspök eredeti szándéka, hogy a lányok nevelését az egységes szellemiséget képviselő, tanításban jártas szerzetesnőkre bízzák. Az 1888-as alapítvány után sokan joggal gondolhatták, hogy már csak rövid idő kérdése és véglegesen megoldódik a helyi lányoktatás kérdése, ám csalódniuk kellett. 1892 őszén, mikor a Kunz Béla által vezetett polgári lányiskola a szükséges pártfogás és érdeklődés hiányában nem nyílt meg, a helyi sajtó - a „püspöki" lánynevelő-intézet közeljövőre ígért megvalósítására gondolva - kijelentette, hogy felső leánytanodánk ügye már közeledik a befejezéshez [...] így e hiány pótolva leend tanügyünk keretében". 78 Ám a város 1894-es döntése után világossá vált, hogy még jó ideig várni kell az apácák által vezetett iskola létrejöttére. A helyi közvélemény azonban úgy gondolta, hogy egy távoli jövőben létrejövő iskola miatt a jelenkor lány oktatását sem szabadna elhanyagolni. Átmeneti megoldásként felmerült annak a lehetősége, hogy a váci püspök adományából, vagy a mellé a városi közgyűlés által megszavazott pénzből egy községi összevont „polgári lány- és női ipariskolát" alapítsanak. De egy okleveles munkatanítónőnek, Móczár Idának azon kezdeményezése is, hogy a megszűnt polgári iskolát pótolandó, két évfolyamos női ipariskolát nyisson, a jelentkezők csekély száma miatt kudarcba fulladt. 79 1893-ban a helyi sajtó már egy világiak által vezetett, négyosztályú polgári lányiskola szervezését sürgette, amelynek megfizethető a tandíja. 80 BKMÖL V. 171/a. 1894. április 29., 74. határozat, 1894. május 20., 83. sz. határozat; továbbá BKMÖL V. 174/b. II. 513/1890. A lányiskola-bizottság 1894. július 7-i, augusztus 1-jei üléseinek jegyzőkönyvei. Félegyházi Hírlap, 1892. október 2. o. Uo., 1892. szeptember 4. 2. o.; szeptember 11. 1-2. o.; december 25. 2. o. Uo., 1893. július 30. l.o.