Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA: A LÁNYOKTATÁS KEZDETEI KISKUNFÉLEGYHÁZÁN
már nemcsak beszéltek róla, hanem a vezetők hajlandóak voltak tenni is érte. A lányiskola létesítésére létrehozott bizottság 1891-ben Cziegler Győző műegyetemi tanárt kérte fel, hogy készítse el az intézmény épületének tervrajzait. Az elkészített terveket Cziegler be is mutatta a bizottságnak, kisebb módosítások után a bizottság elfogadta azt, a váci püspök is jóváhagyta és az angolkisasszonyok budapesti házának főnöknője sem emelt kifogást ellene. 74 Gond csak a költségvetéssel volt. A tervezett kiadások meghaladták a 114 ezer forintot, fedezetül pedig csak 72 837 forint gyűlt össze (ebből a püspöki alapítvány a kamatokkal együtt 48 620 forintot tett ki, a város által még 1889-ben megszavazott 20 000 forint összeg kamataival együtt 22 029 forintra nőtt, és társadalmi adakozásból összegyűlt még 2188 forint). A hiányzó összeget a város a váci püspöktől vagy az ő káptalanjától kívánta 15 éves futamidővel, éves törlesztéssel kölcsönként felvenni. Ám a püspök által szabott pénzügyi feltételek kedvezőtlenek voltak a város számára, így nem éltek ezzel a lehetőséggel. 75 Először tervbe vették, hogy valamelyik hazai pénzintézettől vesznek fel még kölcsönt, de végül is az egész tanügyfejlesztési koncepciót átdolgozva egy nagyszabású, ám a lányoktatás szempontjából igen felemás megoldás jött létre. A városi vezetőség nem építtette fel a Cziegler Győző által megtervezett lányiskolát, hanem 1894-ben úgy döntött, hogy a nyolcosztályos lányiskola, a főgimnázium és az állami tanítóképző intézet végleges elhelyezésének ügyét együttesen fogja megoldani. Ez idő szerint ugyanis az Ó-templom szomszédságában lévő, 1808-ban épített, majd az 1870-es években kibővített emeletes iskolaépületben működött a városi főgimnázium és az állami tanítóképezde is. Mivel az épület a gimnázium főgimnáziummá fejlesztése után a megnövekedő tanulói létszám miatt már szűknek bizonyult, időszerű volt új iskolaépületet emelni a gimnázium számára. Erre a célra kapott is a város államsegélyt, amelynek feltétele volt, hogy az építendő új iskola a korszerű pedagógiai és higiéniai követelményeknek megfeleljen. A városi közgyűlés 1894-ben úgy döntött, hogy az Új-templom melletti régi honvédlaktanya telkén - a korábbi tervek ellenére - ne zárda és lányiskola, hanem főgimnázium épüljön, a tanítóképző új épülete részére pedig kijelölt egy területet a vasúti fasor mentén (az akkori vásártér mellett, a „Fehér Kereszt" vendéglővel 75 szemben). Ez a két vállalkozás erősen megterhelte a városi pénztárat, az állam ugyanis csak akkor volt hajlandó a tanítóképző intézet Félegyházán maradásához hozzájárulni, ha a város a díjtalanul adandó telken kívül a 100 000 forintot kitevő építési költségek felét magára vállalja. A fiúk felsőbb iskoláztatásának ügye ezekkel az áldozatvállalásokkal megoldódni látszott, de a korábbi idők gyakorlatához hasonlóan a lányoktatás ezúttal is a fiúoktatás érdekviszonyainak rendelődött alá. A lányiskolát a főgimnázium és a tanítóképző kiköltözésével megürült Ó-templom melletti régi emeletes iskolaépületben kívánta elhelyezni a város, oly módon, hogy az épületet - az iskolával szomszédos Harmath László és Magyar István tulajdonát képező háztelkeket megBKMÖL V. 174/b. II. 513/890. A lányiskola-bizottság üléseinek jegyzőkönyvei. BKMÖL V. 171/a. 1893. január 13., 11. határozat, 1893. május 11., 72. határozat. A „Fehér Kereszt" vendéglőt és szállodát 1965-ben bontották le, a helyén ma a Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium (a volt Kossuth Lajos Középiskola és Szakiskola) működik. FEKETE János, 2001. 132. o.
