Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA: A LÁNYOKTATÁS KEZDETEI KISKUNFÉLEGYHÁZÁN

érésére A püspök olyan feltétellel helyezte letétbe a székesegyházi káptalanjánál 40 ezer forintnyi alapítványát, hogy a város kötelezze magát arra, hogy az említett lányiskolát három év alatt, 1891 végéig megvalósítja, ellenkező esetben az alapítványi összeg más városban kerül felhasználásra. A püspök - a félegyházi lányiskolára tett alapítvánnyal csaknem egy időben - levélben kereste meg az általa jól ismert tanító szerzetestársulat, a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek általános főnöknőjét, aziránt tudakozódva, hogy két-három éven belül módjában áll-e a társulatnak a váci egyházmegye területén (Hódmezővásárhelyen, Kecskeméten, Félegyházán) alapítandó iskolákat átvenni.

68 A generális főnöknő ekkor - legnagyobb sajnálatára - nem tudta teljesíteni a felkérést, mert figyelembe kellett vennie az akkori szerzetes tanerők viszonylag csekély létszámát és a kalocsai egyházmegye több településén mutatkozó és a közeljövőben kielégítést igénylő iskolaalapítási szükségleteket. A város így egy másik tanítással foglalkozó apácatársulattal, az angolkisasszonyokkal kezdett tárgyalásokat.

7 Constantin püspök kezdeményezése végre kimozdította a helyi lányoktatás ügyét arról a holtpontról, ahol az már jó ideje vesztegelt. A város magáévá tette a szerzetesnők vezetésére bízott intézmény eszméjét, és hosszú távú lányiskola-fejlesztési stratégiáját is ennek rendelte alá. 1889-ben az e célból életre hívott bizottság a városi közgyűlés elé terjesztette a lányiskola felállítására vonatkozó tervezetét. Az intézmény a tervek szerint magában foglalt volna egy négyosztályos elemi, egy négyosztályos polgári lányiskolát, egy óvodát és egy 30 férőhelyes internátust. Az iskola épületének helyéül az Új-templom melletti kaszárnya telkét jelölték ki (ezen a helyen áll a mai Móra Ferenc Gimnázium) és a város megszavazott az építendő iskola számára 20 000 forintot, melyet Félegyháza a Hazai Első Takarékpénztári Egyesülettől vett fel kölcsönként.

71 Constantin püspök tudomást szerezve Félegyháza ily nagymérvű áldozatvállalásáról és méltányolva az igyekezetet s a törekvést, elállt attól a kitételtől, hogy az iskolát három év alatt kell megépíteni. Leszögezte, hogy az alapítványt és annak kamatait akkor fogja megkapni a város, ha az intézet felállítása a befejezéshez közeledik.

72 A város most már szívén viselte a lányiskola sorsát és nagy lendülettel fogott a szervezéshez. A lányiskola létesítésével foglalkozó helyi bizottság kijelentette, hogy „rég érzett szükséget, általánosan tapasztalt hiányt hivatott ez a létesítendő Iskola városunkban pótolni. Hisz a régi balhittel, mely a nőnem nevelésére úgy szólván semmi fontosságot sem helyezett, ma már mindenki szakított, mindenki érzi, hogy ha a nőnek az őt megillető nevelést megadjuk, a kívánt siker, az óhajtott eredmény nem fog elmaradni" A városi lányoktatás ügye végre elérte azt a stádiumot, amikor BKMÖL V. 175/b. I. 1456/1889., Constantin püspök 2132/1888. számú 1888. június 30-án kelt levele a városi tanácshoz. BKMÖL XII. 6. A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Szerzetes Társulatának iratai (a továbbiakban BKMÖL XII. 6.) A kiskunfélegyházi zárda iratai. Constantin püspök 2327/1888. számú 1888. július 10-én kelt levele. BKMÖL XII. 6. Constantin püspök 2327/1888. számú 1888. július 10-én kelt levelének hátoldalán 1888. szeptember 12-én kelt válasz-fogalmazvány. Félegyházi Hírlap, 1892. október 2. 2. o. BKMÖL V. 171/a. 1889. október 27., 222. határozat; 1889. december L, 245. határozat. BKMÖL V. 171/b. III. 57/1889 Constantin püspök 1889. november 26-án kelt levele a városi tanácshoz; BKMÖL V. 171/a. 1889. december 15., 263. határozat. BKMÖL V. 175/b. I. 1456/1889. 1889. október 18. A lányiskola ügyével foglalkozó bizottság jelentése a polgármesterhez.