Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA: A LÁNYOKTATÁS KEZDETEI KISKUNFÉLEGYHÁZÁN

engedély hiányában mégis zugiskolának minősítették és bezárták.

6 1891-ben özvegy dr. Kemény Józsefné Arany Berta nyitott hatosztályos lánynevelő-intézetet Kanizsai Nagy Antalné házában, ahol a lányok a kötelező tárgyak mellett franciául is tanulhattak és zongoraleckéket is vehettek. Ebben az időben ez az intézmény volt az egyetlen ilyen jellegű a városban.

63 Az első évben 23-an, a másodikban 35-en iratkoztak be ebbe a magániskolába.

64 Ez az intézmény életképes volt, hiánypótló iskolaként működött abban a három évben is, mikor semmilyen felsőbb lányiskola a nem volt városban.

65 Constantin püspök 1888-as alapítványa Tény, hogy a város szinte közönyösen és részvétlenül tűrte, hogy az 1887-ben alapított polgári lányiskola ötévnyi működés után érdeklődés és támogatás hiányában megszűnjön. A látszat azonban csalóka, mert eközben már egy nagyobb szabású helyi lányoktatási koncepció volt kibontakozóban. 1888-ban ugyanis Schuster Constantin váci püspök

66

, aki első bérmaútján megtapasztalta a kiskunfélegyházi lányoktatás alacsony színvonalát, egy 40 ezer aranykoronáról szóló alapítványt tett egy Félegyházán létesítendő zárda és leánynevelő intézet céljaira. A püspök véleménye szerint a helyi nőnevelés a legelemibb követelményeknek sem felelt meg, nézete szerint ugyanis csak az egyöntetű s rendszeres nevelés lehet sikeres. Ezt pedig szerinte csak egy apácák felügyelete és vezetése alatt működő kisdedóvóból, nyolcosztályú lányiskolából és internátusból álló intézményrendszer tudja hatékonyan biztosítani. ,^4tyai és főpásztori gondjaim és törekvéseim a reám bízott Egyházmegye nem csak most élő híveinek üdvére irányulnak, hanem kihatván a jövőre is azt célozzák, hogy a hitélet vidámabb felvirágoztatása által tökéletesb, keresztény erkölcsében boldogabb nemzedék keletkezzék. E szándékot misem mozdíthatja elő foganatosabban, mint oly tanodák emelése, melyek behatóbban foglalkoznak a leányok vallás-erkölcsös nevelésével. Mert [...] meggyőződéssé ért bennem, hogy a társadalomra súlyosodó nagy bajoknak nincs üdvösebb és gyökeresebb gyógyszere, mint a leányok vallás-erkölcsös nevelése, csakis ily nevelésben részesült anyák képesülvén a család kebelében azon buzgó és áldásos tevékenységre, mely üdvös gyümölcsül jobb nemzedéket ígér. [...] A nemes város tekintélyesebb polgáraival ez ügyben tartott tanácskozásom alkalmával egyhangúlag érvényre is jutott a nézet a behatóbb vallás-erkölcsös nevelés múlhatatlan szükséges voltáról, és belső neveidével ellátott nyolcz osztályú róm. kath. leánytanoda felállítására és felszerelésére olyképen történt megállapodás, hogy az nőszerzetesekre, mint oly erkölcsi testületre bizassék, melynek oktatás és nevelés körüli egyöntetű eljárásában és egyihletű szellemben történő vezetésében tapasztalás szerint a legtöbb biztosíték rejlik a kitűzött czél elBKMÖL V. 175/b. I. 1651/1888. Félegyházi Hírlap, 1891. augusztus 9. 3. o. Uo., 1892. január 10. 3. o.; július 3. 3. o.; október 2. 2. o. Uo., 1893. szeptember 3. 3. o.; 1894. július 1. 2. o.; 1895. június 16. 3. o.; július 7. 3. o.; augusztus 25. 2. o. Schuster Constantin (1817-1899) 1887-től váci püspök. Félegyháza 1993-ig a váci egyházmegyéhez tartozott.