Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA: A LÁNYOKTATÁS KEZDETEI KISKUNFÉLEGYHÁZÁN

szükséges eszközökkel felszerelné. Bízva eme ígéret komolyságában a helybeli iskolaszék egy városi polgári leányiskola felállítását kezdeményezte, amely indítványt a képviselőtestület is támogatta, és a Vallás- és Közoktatásügyi minisztertől kért hozzá állami segélyt.

45 A várt állami támogatás azonban elmaradt. Hóman Ottó tankerületi főigazgató indoklása szerint: „Félegyháza városától a tanügyek fejlesztése területén még sok áldozatot kell várni. És mikor a város ezen áldozatokat meghozta, s mikor a buzgóságának és áldozatainak meglesz a maga eredménye, akkor el lehet várni, hogy nem lesz egészen a saját erejére utalva, hanem céljainak továbbfejlesztésében felsőbb erők által is támogattatik."

46 Vagyis előbb a városnak is bizonyítani kell áldozatkészségét az oktatás fejlesztése terén, azaz komoly anyagi forrásokat kell mozgósítania a létrehozandó polgári lányiskola érdekében. A helyi sajtó 1887-ben tudósított hivatalosan is a kért állami támogatás elutasításáról: ,^4 kormánynak jelenleg nincs elegendő pénze és módja egy állami polgári lányiskolát felállítani"

41 A hosszú huzavona és tehetetlenség után, látva azt, hogy sem a város, sem az állam nem fogja a közeljövőben finanszírozni egy félegyházi felsőbb lányiskola költségeit, egy átmeneti jellegűnek szánt polgári lányiskola kezdte meg működését. 1887 nyarának végén egy, a helybeli gimnáziumi és tanítóképezdei tanárok vezetése alatt működő polgári leányiskola megnyitásáról írt a helyi sajtó.

48 Kunz Béla gimnáziumi tanárnak a helyi iskolaszékhez intézett leveléből kitűnik, hogy az alapítandó polgári iskola „hivatva lesz a lányok oktatása körül a városban érzett hiányt mindaddig pótolni, míg az állam vagy a város ilynemű intézetet fel nem állít."

49 Kunz Bélának a városi tanácshoz intézett leveléből nyilvánvalóvá válik, hogy ez valóban egy alulról jövő kezdeményesként létrejött magánjellegű iskola volt, s ideiglenesnek szánták, abban bízva, hogy később a város, vagy az állam vállalja az intézmény fenntartásának költségeit. ,Jly tekintélyes számú lakossággal bíró városban magasabb leányiskola annyira égető szükség, hogy a szülők maguk kérték fel a helybeli tanárokat, miszerint egy polgári leányiskola fölállítására irányuló lépéseket tegyék meg. A tanári kar ezen eszmét magáévá tette és előleges tájékozás útján meggyőződött, hogy már ezen első évben annyi növendék iratkoznék be a fölállítandó első osztályba, hogy az intézet anyagi viszonyai a tekintetes városi tanács kegyes pártfogása és a tanári kar ügybuzgósága mellett biztosítva volnának. A megyei kir. tanfelügyelőség és a kir. főigazgatóság ezen intézet fölállítását örömmel vette tudomásul és minden irányban való támogatását kilátásba helyezte. Az intézet fölött való felügyeletet a törvény értelmében a város által kiküldött bizottság és a megyei kir. Tanfelügyelőség gyakorolja. A tekintetes városi tanács kegyes figyelmébe ajánlom azon körülményt, hogy ezen polgári leányiskola néhány évi fönnállása által a város közönségét megismerteti ezen iskola szellemével és irányával és szoktatja még a serFélegyházi Hírlap, 1885. november 29. 1. o. BKMÖL XII. 21. 1886. február 28., 28. határozat; BKMÖL V. 171/a. 1886. március 28., 55. határozat; Félegyházi Hírlap, 1886. április 18. 1. o. Félegyházi Hírlap, 1886. november 28. 1. o. Uo. 1887. április 10. 2. o. Uo. 1887. augusztus 14. 2. o.; Félegyháza és Vidéke 1887. augusztus 14. 1.0. BKMÖL XII. 21. 1887. szeptember 2., 119. határozat.