Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA: A LÁNYOKTATÁS KEZDETEI KISKUNFÉLEGYHÁZÁN

dülő leányokat arra, miszerint a tanulás ideje a 12. évvel még nem ért véget, ami által majdan a város által fölállítandó polgári leányiskolának talaja a leghathatósabb módon elő lenne készítve. "

50 A városi tanács iskolai helyiséget nem tudott biztosítani a polgári iskola számára, de tekintettel azokra az előnyökre, melyek annak felállításából a „város közönségére hárulnak, s tekintettel arra, hogy ilyen, a nőnevelés szempontjából fontos vállalatot a város közönségének úgy anyagilag mint erkölcsileg tőle telhetőleg támogatni szent kötelessége" az 1887/88-as tanévre 100 forint lakbérsegélyt utalt ki. Ezen felül a leányiskolából eltávolított régi padokat is a polgári lányiskola rendelkezésére bocsátotta a város.

51 A lánytanulóknak havi 3 forint tandíjat, s 1 forint beíratási díjat kellett fizetni. Az új iskola helyiségei először az Ó-templom mögötti Aranykéz utcában, a Schmidtféle házban kaptak helyet. Ez az épület a gimnáziummal szemben volt, s mivel ekkor a tanítóképző osztályai a gimnázium épületére húzott emeleti tantermeket használták, így sem a gimnáziumi, sem a képezdei tanároknak nem kellett messzire menniük, ha a polgári lányiskolában volt órájuk. 1890-ben költözött át az iskola az Iskola utcai ún. Móczár Andor-féle házba, ahol addig honvéd iroda működött.

5 Ez az épület is a gimnázium közvetlen közelében volt. A tanári kar a következő személyekből állt: Kunz Béla tanította a földrajzot, Zólyomi Simon a magyar és német nyelvtant, Kovács Sándor a természetrajzot, Chobodiczky Alajos a számtant és a szépírást, Senyéi József az éneket és a zongorát, Oszáné Pongrácz Eleonóra a rajzot, Honti (Honthy) Berta a kézimunkát, Osza György a tornászatot. A későbbi évek tanárai közül megemlítjük a nőket, akik a művészeti tárgyakat (rajzot, éneket, kézimunkát) tanították: Tassy Hermin, Szőke Jolán, Gabányi Etelka.

54 A helyi sajtó szükségesnek érezte, hogy a polgári iskola céljait bemutassa és népszerűsítse, az iskola célközönségét pedig körvonalazza a városi közvélemény előtt. „Szükséges volna egy korszerű leányiskolát felállítani városunk műveltebb osztályú közönségének leánygyermekei érdekében, kiket a nép számára állított elemi iskolai ismereteken túl - magasabb oktatásban részesíteni és céltudatos társadalmi műveltséggel ellátni arra való tanintézet hiányában eddig nem voltunk képesek. [...] A polgári lányiskola hivatva van arra, hogy a leánynak 9-15 éves korában hasznos ismereteket nyújtson a tudomány valamennyi ágából, hogy így tudákosság nélkül valóban művelt nő legyen, legyen tájékozva minden ismeretkörben, mert csak így felelhet meg magasztos hivatásának mint nő és anya, csak úgy fog élni a családnak és szolgálni a hazának"

55 Az új iskola tehát elsősorban a városi középosztály, a műveltebb polgárság érdekeit szolgálta, ebből a körből származó szülőket nyugtatta meg a tudat, hogy ha nagy vagyont nem is tudnak lányaiknak biztosítani, de a tisztességes taníttatásukkal hozzájárulnak gyermekeik boldogulásához, kenyérkereső álláshoz jutásukhoz. Ezen polgári családok lányai törekedtek arra az önállóságra és függetlenségre, amit egy biztos állás nyújthatott. A polgári iskola feladatát ezért elsősorban a lányok általános műveltségének fejlesztésében határozták meg, de hangBKMÖL V. 174/b. Kiskunfélegyháza Város Tanácsának iratai. Közigazgatási iratok (a továbbiakban BKMÖL V. 174/b.) II. 1208/887. Kunz Béla 1887. augusztus 31-i levele. Uo., hátirat. Félegyházi Hírlap, 1887. szeptember 4. 1. és 3. o.; Félegyháza és Vidéke, 1887. szeptember 4. 3. o. Uo., 1890. szeptember 28. 3. o. Uo., 1887. szeptember 11.2. o.; BEÖTHYNÉ Stettina Róza, 1898. 3. o. Félegyházi Hírlap, 1887. szeptember 4. 1. o.