Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - MÉSZÁROS ZOLTÁN: A NÉPI KASZINÓ - PUCKA KASINA SZABADKÁN

1928-ban, az ötvenedik évfordulón Te Deummal kezdték az ünneplést, amit a híres Lajco Budanovic 47 celebrált, majd nagygyűlést tartottak, ahol a megtett utat méltatták. 1933-ban és 1934-ben sokan kiléptek a tagok közül, 48 szinte kivétel nélkül a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva. Érdekes megfigyelni, hogy egyes leveleket cirill betűkkel írtak, másokat pedig bunyevác nyelvjárásban, sőt ezek közül is egye­seket magyar betűkkel. 49 A gazdasági nehézségek évekig fennálltak, erről tanúsko­dik az a lista is, ami a tagsági díjat nem fizetőket sorolja fel. 50 Még 1938-ban is gon­dok voltak a befizetéssel és a működéssel. 51 Az 1938 -as ünnepség a megszokottól már jóval szerényebb volt.' v Szabadka délszláv lakossága és köztük a bunyevácok nagy örömmel fogadták ­legalábbis a legtöbb szerző ezt állítja, de ennek nincsenek különösebb nyomai az iratokban - az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnését, és álmaik beteljesülését látták ebben. Mégis, az álmok hamarosan indokolatlannak bizonyultak. Már 1920­ban sértette őket a cirill betűs írás bevezetése és a hittan tanításának megváltozta­tása, később szerb tanítókat neveztek ki olyan iskolákba is, ahol szinte mindenki bu­nyevác volt. A Népi Kaszinó 1946-ban megszűnt. 53 A háború befejezése után a városi nép­felszabadító bizottság (Gradski narodni odbor) kontrollálta. Tevékenységét 1998­ban felújították, 54 azóta folyamatosan működik, noha régi jelentőségét és befolyását még nem tudta visszaszerezni. 6. A kaszinó működése és egyéb tevékenysége 6.1. Az elnökség működése A kaszinó fő döntéshozó szerve elvben a közgyűlés volt, amelyet évente kétszer hívtak össze. Úgy tűnik azonban, mégis az elnökség döntései határozták meg az életét. Az elnök működését az elnökség illetve a választmány (odbor) segítette. Ez az alelnökből (zaminik), titkárból (biliznik), pénztárosból (blagajnik), könyvtárosból (knjiznicar) és még 15 tagból állt. Az elnök évenként egyszer (az év első ülésén) szóban mondta el beszámolóját. Feljegyzéseiket szinte mindig a helyi dialektuson vezették (tehát bunyevácul). SZTL F: 28. 10. 9. A doboz iratai alapján összeírható a kiadások listája is. Eszerint bélyegre, rend­fenntartókra, tamburásokra, világításra, nyomtatványokra, különböző bérletekre, borra költöttek. Budanovié, Lajco (1873-1958). A szabadkai horvátok és bunyevácok vallási és kulturális életének szervezője, Ivan Antunovié hagyatékának folytalója, a Suboticka Matica, a Suboticke novine, a Suboticka Danica és a Klasje nasih ravni újságok támogatója. Érdekes az a levél, amiben egy anya mond le fia nevében a tagságról, annak távollétében, SZTL F: 28.9.333/1936. Példa a cirill betűsre: SZTL F:28.9. 268/1935, de mondanak le jó horvát helyesírással is, uo. 8. 2. 196/1933. SZTL F: 28. 9. 320/1936. Kizárások is történtek. Uo. 349/1936. Uo. 419/1938. Vita a befizetésről és a működésről. Nem ez volt az egyetlen pénzügyi válság a társulat életében. Az iratok között nem szerepel a megszüntetésről szóló végzés, de megszűnik az iratok további létre­hozása. 1998 jún. 11-én jegyezték be az egyesületet „Pucka kasina 1878" néven. KRMPOTIC, Lazar Ivan, 2003. 100. o. A 2001-ben elfogadott Statútum.

Next

/
Thumbnails
Contents