Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - MÉSZÁROS ZOLTÁN: A NÉPI KASZINÓ - PUCKA KASINA SZABADKÁN

Az elnökség folyamatosan működött, igaz, hogy 1920 és 1930 között nem maradt fenn jegyzőkönyv, de feltételezhetjük, hogy folyamatos volt a tevékenysége. A jegyzökönyvekből az derül ki, hogy sokat foglalkoztak a pénzügyekkel, a tagság ügyeivel és a feladatok megosztásával. A közgyűlésekről (Skupstina) is írtak jegyzőkönyveket. Az egyesületnek írott házirendje is volt.

55 Jegyzőkönyveik vezetésében, irataik készítésében időszakos eltérések figyelhetők meg. 1920 után nem fordítottak rá sok gondot, míg 1936 körül részletesebbek a jelentések. Az évet gyakran gyűléssel kezdték (többször január 4-én), ami azért is fontos volt, mert a Nagy Prelo megtartásának ideje közeledett. Kezdetben, Albe Prcié

56 elnöklése idején és Pajo Kujundzié működése idején, a döntések általában egyhangúak voltak, ez is mutatja Kujundzié tekintélyét a közösségében, hiszen a javaslatok legnagyobb része tőle származott. Az első világháború szinte semmi hatással sem volt az elnökség munkájára, az rendszeresen folyt. Az egyedüli változás, hogy az 1918-as első jegyzőkönyv kék-fehér-piros cérnával volt összefűzve. A második világháború előtt egy jegyzőkönyv magyarul is íródott, de érdekes módon még a támadás előtt (1941 februárjában). A „magyar időkben" viszont ismét bunyevácul íródtak a jegyzőkönyvek, és úgy tűnik, hogy az új hatalommal korrekt volt az együttműködés (néhány levélváltás, kérelem történt), lehet, hogy ezért vonták magukra később a titóista hatalom haragját. A kaszinó közösségi jellegét mutatja az is, hogy időnként bort, sört, sőt pálinkát is mértek. Erről a beérkező ajánlatokból, illetve a kérelmekből értesülhetünk,

57 továbbá abból is, hogy az egyes mulatságokat engedélyeztették.

5 6.2. A könyvtár A XIX. század művelődésében a könyveknek volt a legnagyobb a presztízse. Természetes volt tehát, hogy a Népi Kaszinó is gyűjtötte őket,

59 és a folyóiratokat is.

60 Ezek a kiadványok kölcsönözhetőek voltak,

61 ehhez nem is kellett feltétlenül tagnak lenni. Az okmányok között több olyannal is találkozunk, amelyben a kiadók ajánlataikkal keresték meg a kaszinót.

62 Érdekes, hogy még 1934-ben elítélik Hitlert a könyvégetés miatt.

63 A könyvtár működésének a vége a kaszinó megszűnésével esett 55 SZTL F: 28. 8. 2. 122/1931. 56 Prcic, Albe (7-1905). A Népi Kaszinó egyik elnöke. 57 SZTL F: 28. 8. 2. 68/1929, a bormérésről; uo. 176/1933 sör árajánlat. 58 Uo. 8. 230/1908. Biztosítást kérnek a rendőrkapitányságtól a rendezvényre, és Dulics Márk, mint a helybeli Pucska Kaszinó képviselője bejelenti a táncvigalom megtartását (uo. 234/1912). 59 Uo. 10. 4. 10/1934. A könyvtárnak 1930-ban 732 könyve volt. Uo. 9. 318/1936. Adatok az alapításról, de egyben azt is megtudhatjuk, hogy 1936-ban 888 db kötettel rendelkezett a könyvtár (valamint 370 tagja volt), 1941-ben pedig 1092-vel (uo. 20/1941). Még 1941-ben is új könyveket szereztek be (Uo. 10. 8. 77/1941). 60 Uo. 9. 322/1936. Több folyóiratot járattak, amiről a jegyzék tanúskodik (az áraikkal együtt). Uo. a 418/1938. számú okmányban pedig azt találjuk, hogy a Horvát Irodalmárok Szövetségének (Drustvo Hrvatskih Knjizevnika) Zágrábban megjelenő lapját ílzették elő. Az Alföldünk kalászai (Klasje nasih ravni) lapot is járatták (uo. a 408/1938., és a 258/1935. számú iratok). c

'' SZTL F: 28. 10. 4. 23/1943. számú irat szerint az 1942-es évben 146 könyvet kölcsönöztek ki. 62 Uo. 8. 2. 136/1932. Konstantin Jirecek nagyon híres könyvét a szerbek történetéről is kínálták nekik (uo. 54/1928.). Ugyanígy Zágrábból is megkeresték őket Krleza könyveivel, uo. 9. 247/1935. 63 Uo. 10.4. 10/1934.