Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - GYENESEI JÓZSEF: KÖZSÉG, VÁROS, MEGYESZÉKHELY KALOCSA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI SZEREPVÁLTOZÁSAI 1871 ÉS 1921 KÖZÖTT

A község anyagi helyzetének elégtelenségét belátva a kérelmezők végül viszszavonták beadványukat: „a változott viszonyok arra késztetnek bennünket, hogy aláírásunkat visszavonjuk, és oda törekedjünk, hogy a rendezett tanácsú várossá való átalakulást jobb időkre halasszuk el. Okaink a következők: nem szenvedhet kétséget, hogy a fejlettebb administratio a rendezett tanácsú város nagyobb költséggel, a személyi és dologi kiadások szaporodásával van egybekapcsolva ami okvetlenül a pótadó emelkedését vonná maga után. Ha már most a kedvezőtlen gazdasági viszonyokat figyelembe vesszük, és súlyt helyezünk arra, hogy a mostani rossz termés és a szegény földműves népet leginkább károsan érintő takarmány hiánnyal együtt járó szegénységet és nyomort ne fokozzuk még pótadó emeléssel és ha hangsúlyozzuk azon tényt, hogy az eddigi szerveztünk mellett is 50%-os pótadóval volt lakosságunk megterhelve akkor nyilvánvaló, hogy a mostan uralkodó sanyarú helyzet nem alkalmas arra, hogy a költségesebb adminitrationális szervezetre térjünk át"

20 Az ügy ezt követően közel másfél évtizedre lekerült a napirendről. A rendezett tanácsú városi rang elnyerése Petrányi Ferenc községi képviselő 1918. május 27-én Kalocsa rendezett tanácsú várossá alakulásának ügyében indítványt nyújtott be az elöljárósághoz, amelyet a képviselő-testület a június 20-ai rendkívüli közgyűlésen tárgyalt meg.

21 Az előterjesztésben a képviselő mindenekelőtt azzal érvelt, hogy a település az ország egyik előkelő közjogi méltóságának, a kalocsai érseknek a székhelye, valamint otthont ad királyi bíróságoknak, országos hírű nevelő- és tanintézeteknek, továbbá sok egyéb közművelődési és gazdasági intézménynek is, ezért illő és méltányos, hogy fejlettebb, tágabb önkormányzatot nyerjen. Szerinte az átalakulás azért is hasznos volna, mert így Kalocsa sok fontos ügyet intéztethetne el saját tisztviselőivel, s nem gátolná a járási hatóság szabad mozgásában. Rendezett tanácsú városként a településnek módja lenne könnyíteni a terhein is államsegély, kövezet-vámszedési, helypénzszedési s egyéb jogok elnyerésével. Az indítványozó szerint amennyiben a vármegye kettéosztásáról lesz szó, Kalocsa város mint a „nagy Sárköz" vidék gócpontja fekvésénél és viszonyainál fogva igényt tarthatna arra, hogy megye székhelye legyen. A testület egyhangúlag az átszervezés mellett foglalt állást, amelynek előkészítésére egy 15 tagú bizottságot hozott létre. Egyidejűleg elvi döntés született arról is, hogy a település tartozásait a közégi földek egy részének eladásából fogják finanszírozni. A képviselők az augusztus 8-ai rendkívüli közgyűlésen névszerinti szavazással mintegy 234 katasztrális hold eladásáról határoztak, amelynek értékesítése esetén befolyó 1 498 472 koronányi összeg lehetővé tette volna a község 1 081 000 koronára rúgó adósságállományának visszafizetését, és egy jelentősebb tartalékalap képzését is.

24 A termőföldek tervezett mértékű eladását az átalakulás BKMÖL V. 81/c. 45/1905. Dr. Tarajossy Sándor és társainak Pest vármegye alispánjához intézett iktatószám és keltezés nélküli levele. BKMÖL V. 81/c. 2902/1918. BKMÖL V. 71. Közgyűlési jegyzőkönyv 1918. jún. 20. 46/1918. kgy. sz. Uo. 47/1918. kgy. sz. BKMÖL V. 71. 1918. aug. 8. 65/1918. kgy. sz. Az eladásra kijelölt földek kikiáltási árát fekvéstől függően 4, illetve 5 koronában állapították meg négyszögölenként. Ugyanez a határozat azt is kimondta, hogy amennyiben a vevőkkel kötendő adásvételi szerződéseket a felsőbb hatóságok nem