Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - GYENESEI JÓZSEF: KÖZSÉG, VÁROS, MEGYESZÉKHELY KALOCSA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI SZEREPVÁLTOZÁSAI 1871 ÉS 1921 KÖZÖTT

pénzügyi feltételeit vizsgáló járási számvevő is támogatta. Jelentése szerint, így évente 60 000 koronával kevesebb kiadás terhelné a települést: „[...] és ha még számításba vesszük a rendezett tanácsú városok törvényben biztosított kövezetvámvásárhelypénz szedési joga utáni: továbbá villanyvilágítás és vízvezeték és a megmaradt 590 kat. hold föld bérbe adása utáni esetleges több jövedelmét, pár év alatt elérhető volna, hogy mint rendezett tanácsú város 50—60%-os pótadóval lenne a lakosság megróva."

1 Az ezután következő események az 1903-ban történtekhez hasonlóan indultak: a kalocsai polgárok augusztus 24-én korábbi átalakulási kérvényükkel és mellékleteivel tartalmában megegyező, de a változásoknak megfelelően aktualizált beadványt nyújtottak be a helyi önkormányzathoz. Az ügy elbírálása ez alkalommal rövidebb időt vett igénybe, így a tervezett átalakulás pénzügyi akadályainak elhárulása után a vármegyei törvényhatósági bizottság október 14-i közgyűlésén Kalocsa kérelmét pártoló véleménnyel felterjesztette Wekerle Sándor belügyminiszterhez.

26 A rendezett tanácsú várossá alakuláshoz szükséges engedélyt azonban csak közel két és félév múlva, 1921. február 23-án kapta meg a település.

27 A miniszter a városok fejlesztéséről szóló 1912. évi LVIII. törvénycikk alapján rendelkezésére bocsátott keretből évi 25 000 korona államsegélyt állapított meg Kalocsa rendezett tanácsú város részére, amelynek csekély mértékét a település kedvező háztartási viszonyaival indokolta. Végül a leirat a tényleges átszervezéshez szükséges intézkedések mielőbbi megtételére szólította fel az érintetteket.

28 Epilógus: Kalocsa Solt vármegye székhelye? Még alig telt el egy esztendő Kalocsa rendezett tanácsú várossá alakulását engedélyező leirat kiadása óta, amikor Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye „feldarabolása" a trianoni határok rögzítését követően szükségessé vált területrendezési elképzelések között 1922 nyarán újból helyet kapott.

29 A hír hallatára Kalocsa vezetői és polgárai - vélhetően a közelmúltban elért közigazgatási sikerektől is buzdítva - mozgalom szervezésébe kezdtek, és harcba szálltak a megyeszékhely státusra régóta — joggal áhítozó Kecskeméttel az újonnan létrehozandó Solt vármegye központja cím elnyehagynák jóvá, akkor ebben az esetben a vásárlókat egy évre bérlőnek tekintik és bérleti díjként az általuk ígért vételár 3%-át fogják fizetni. BKMÖL V. 81/c. 2902/1918.; A termőföldek egy részének eladására annál is inkább szükség volt, mert az átalakulást megelőzően a község pótadója 126% volt, amely a fenti intézkedések elmaradása esetén a várossá alakulást követően 160%-ra emelkedett volna. Pest Megyei Levéltár IV. 403/a. Pest-Pilis-Solt Kiskun Vármegye Törvényhatósági Bizottságának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek 1918. okt. 14. 1386/1918. kgy. sz. A késedelmet vélhetően az 1918 őszét követő bel- és külpolitikai események okozták. BKMÖL V. 81/c. 2902/1918. A belügyminiszter 43 641/1920. számú leirata Pest vármegye alispánjának.; A városi szervezet működéséhez okvetlenül szükséges tisztviselői állások és javadalmazásuk megállapításának ügyében az 1921. június 25-i rendkívüli közgyűlésén született döntés. A történelmi Pest vármegye fel-, illetve kettéosztásának terve — általában a közigazgatási reformtörekvésekkel karöltve - sokszor napirendre került a XIX-XX. század folyamán. Nehezen eldönthető kérdés, hogy e valóban irreális nagyságú igazgatási egység megbontásának sikertelensége minden egyes alkalommal a központi kormányzat akaratgyengeségén vagy a vármegyei erők makacs ellenállásán múlott-e, mindenesetre az tény, hogy megvalósítatlan elképzelés maradt 1950-ig. A téma teljes körű vázlatos áttekintése is szétfeszítené e dolgozat tartalmi kereteit, így a kérdéssel most csak Kalocsát érintően kívánok röviden foglalkozni.