Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - GYENESEI JÓZSEF: KÖZSÉG, VÁROS, MEGYESZÉKHELY KALOCSA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI SZEREPVÁLTOZÁSAI 1871 ÉS 1921 KÖZÖTT

beérkezett átalakulási kérvény érdemi elbírálására azonban csak a következő évben került sor. Beniczky Lajos alispán ugyanis - Helle János kalocsai főszolgabíró javaslatára - az ún. törzsvagyon per befejeződéséig az ügy intézését felfüggesztette.

14 Az említett per Kalocsa, valamint a belőle 1884-ben kivált és önálló községekké alakult Szakmar és Homokmégy között folyt.

13 Kalocsa törzsvagyona pervesztés esetén jelentős mértékben csökkent volna, megakadályozva ezzel a település rendezett tanácsú várossá válását, kellő anyagi erő híján. A húsz évig tartó per végül Kalocsára nézve kedvező döntéssel ért véget 1904 tavaszán. A kivált települések az anyaközség teherviselési képességének csökkentését tiltó jogszabályi rendelkezések miatt elestek vagyoni igényüktől.

16 A főszolgabíró ezt követően felkérte a kalocsai elöljáróságot, hogy nyilatkoztassa meg a képviselő-testületet arra vonatkozóan, hogy továbbra is szeretne-e rendezett tanácsú várossá alakulni.

17 A dolog megtárgyalására a kalocsai képviselőtestület május 19-i közgyűlésen került sor, ahol rövid közjáték után a testület úgy foglalt állást, hogy a község átalakulási szándékának újbóli deklarálásra nincs szükség, elegendő az egy évvel korábban e tárgyban született határozat fenntartása.

18 A kérelem megerősítését követően a főszolgabíró az alispán egy évvel korábbi előírásainak megfelelően megvizsgálta a beadványt, amelynek eredményeként kiderült, hogy a település nem rendelkezik elegendő anyagi tartalékkal, valamint megállapítást nyert az is, hogy a nagyközség által készített próba költségvetés sem reális.

19 14 BKMÖL V. 81/c. 45/1905. Az alispán 14 459/1903. számú, május 7-én kelt levelében utasította a kalocsai főszolgabírót az átalakulási kérelem és mellékleteinek a megvizsgálására, aki azonban 1833/1903. számú, május 25-én kelt válaszában az ügy elbírálásának felfüggesztését javasolta a törzsvagyon per befejeződéséig. Beniczky 21 790/1903. számú, június 15-én kelt leiratában elrendelte a kérvény kivizsgálásának elhalasztást.; Az átalakulási kérelem visszavonását követően Pest vármegye alispánja a hivatalánál, illetőleg a kalocsai főszolgabírónál e tárgyban keletkezett iratokat visszaküldte a nagyközségnek, amelyek a fenti szám alatt kerültek beiktatásra. Az egyes ügydarabok azonosíthatósága érdekében - ahol ez lehetséges - a továbbiakban is közöljük annak kibocsátóját és címzettjét, az irat keltezésének dátumát, valamint a rá vonatkozó idegenszámot. Az úrbérrendezés végrehajtása után 1864-től a város gazdái mindinkább a szállásokon vettek állandó lakást, ennek következtében azok népessége rohamosan szaporodott és így a város belterületén 1884ben 8598 lakos volt. Hozzátartoztak, mint szállások Szakmar központtal Alsóerek, Andrásszállás, Csorna, Felsőerek, Gombolyag, Karczag, Keserűtelek, Kistény, Kisüllés, Ludasszállás, Öregtény Papszállás, Pécsiszállás, Résztelek, Szalonta és Malomér, összesen 2874 lakossal. Továbbá Homokmégy központtal Drágszél, Halom, Hilye, Alsómégy, Öregcsertő, Kiscsertő és Mácsa összesen 4166 lakossal. A szállásoknak 26 861, a városnak 5518 hold birtoka volt. Ez az állapot nemcsak a város közigazgatását nehezítette, hanem az érdeke összeütközése miatt sok súrlódásra is alkalmat adott, így érlelődött meg 1884-re a szállások elválásának és önálló községekké alakulásának szándéka, amely a fent jelzett évben Gajáry Ödön, a város akkori főjegyzőjének és Sztulics Károly községi bírónak köszönhetően meg is valósult. Szakmar és Homokmégy önálló községekké alakultak. Kalocsa kötelékében megmaradt Negyven, Vörösszállás, Papszállás, Berke, Nána, Telek, Gyarmatsziget, Újdrágszél és Csorna, összesen 12 640 hold területtel és 12 000 lakossal. A városi törzsagyon megosztása azonban hosszas pereskedéshez vezetett. BOROVSZKY Samu (szerk.), 1910. II. k. 527-528. o. 16 A Királyi Kúria az 1886. évi XXII. törvénycikk 152. §-a alapján hozta meg fenti ítéletét. 17 BKMÖL V. 81/c. 45/1905. A kalocsai főszolgabíró 837/1904. számú, április 16-án kelt levele a kalocsai elöljárósághoz. 18 A közjátékot a következők idézték elő: Dr. Tarajossy Sándor képviselő állítása szerint az átalakulási szándékot deklaráló határozat elfogadása az 1903. március 23-ai közgyűlésen titokban történt. A képviselő a kérdéses határozat felolvasása után visszavonta korábbi állítását. BKMÖL V. 71. Közgyűlési jegyzőkönyv 1904. máj. 19. 53/1904. kgy. sz. 19 BKMÖL V. 81/c. 45/1905. A főszolgabíró 837/1904. számú, június 19-én kelt jelentésében tájékoztatta az alispánt az átalakulási kérvény vizsgálatának eredményéről.