Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - GYENESEI JÓZSEF: KÖZSÉG, VÁROS, MEGYESZÉKHELY KALOCSA VÁROS KÖZIGAZGATÁSI SZEREPVÁLTOZÁSAI 1871 ÉS 1921 KÖZÖTT

fizető lakosai és birtokosai kérelmezhették, akiknek bizonyítaniuk kellett, hogy a változások folytán reájuk nehezedő kötelezettségek pontos teljesítésére elégséges szellemi és anyagi erővel rendelkeznek.

9 Ezek a passzusok mintegy jogorvoslatot kínáltak volna a kalocsaiak számára, ha esetükben valóban igazságtalan döntésről lett volna szó, amelyet azonban megkérdőjelez az, hogy a fenti lehetőséggel Kalocsa nagyközség a századforduló elejéig nem élt, helyesebben nem tudott élni. Az első kísérlet a városi cím megszerzésére Kalocsa képviselő-testülete elérkezettnek látva az időt a cselekvésre, 1902. november 6-ai rendkívüli közgyűlésén felállított egy bizottságot, amely felhívást intézett a helyi lakossághoz: támogassák a várossá alakulás ügyét. Az így kibontakozó mozgalom eredményeként született meg a következő év márciusában az a hatoldalas kérvény, amelyben a nagyközség lakói településük rendezett tanácsú várossá nyilvánítását kérték Széli Kálmán belügyminisztertől.

10 A beadványban a kérelmezők - a jogszabályi előírásoknak megfelelően - számos érvvel támasztották alá, hogy Kalocsa elegendő szellemi és anyagi erővel rendelkezik az átalakuláshoz. Szerintük a település: „77 000 lelket számláló lakossága több értelmiséggel bír, mint bármelyik hasonló lakossággal bíró más városé, igényei, szükségletei, fejlettsége igazságszolgáltatási és kulturális központi helyzete egyaránt azt parancsolják, hogy a pár ezer lelket számláló szomszédos falvak csekély értelmi színvonalához mért községi életből kibontakozva, rendezett tanácsú várossá alakuljon".

u A kérvényhez a kalocsai polgárok számos mellékletet is csatoltak indoklásképp: így egy öt ívből álló listát, amely tartalmazta valamennyi kérelmező lakcímét, saját kezű aláírását, illetve az előző évben általa fizetett állami egyenes adók összegét. A 351 aláíró esetében ez összesen 59 712 koronát tett ki, amely meghaladta a nagyközség terhére 1902-ben kirótt 113 936 koronányi összeg felét. A beadvány készítői településük intelligenciájának demonstrálására egy másik kimutatást is benyújtottak, amely a nagyközségben élő 119 értelmiségi nevét és foglalkozását tartalmazta. A helybeliek számításai szerint ez a társadalmi réteg a 633 kalocsai választópolgár 19%-át tette ki. Két másik táblázat pedig a település anyagi tartalékait vette számba: az első az 1898 és 1902 közötti években megtakarított pótadó és községi bevételeket, a másik a takarékbetétekben elhelyezett pénzek kamat összegeit sorolta fel. Ezek a tételek együttesen 120 ezer koronát tettek ki.

12 A kalocsai képviselő-testület március 23-ai ülésén tárgyalta a kérelmet, és mivel mindannyian egyetértettek a benne foglaltakkal, a beadványt pártolólag felterjesztették a felsőbb hatóságokhoz.

13 A megyei adminisztrációhoz március 28-án A jogszabály szerint az átalakulást a község összes egyenes államadójának felénél együttesen nagyobb részt fizető lakosok kérhették. L. Az 1871. évi XVIII. és az 1886. évi XXII. törvénycikk 135., illetve 151. szakaszait. 10 BKMÖL V. 71. Közgyűlés jegyzőkönyv 1903. márc. 23. 32/1903 kgy. sz. " BKMÖL V. 81/c. Kalocsa Város Tanácsának iratai. Várossá szervezési iratok (a továbbiakban: V. 81/c.) 1263/1903. E gyűjteményes állag iratai lényegében a nagyközség elöljáróságának és a városi tanács közigazgatási iratai közül lettek kiemelve. 12 Uo. A második táblázatban felsorolt megtakarítások földek eladásából, fogyasztási adók felhalmozásából stb. származtak. 13 BKMÖL V. 71. Közgyűlési jegyzőkönyv 1903. márc. 23. 32/1903 kgy. sz.