Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
TANULMÁNYOK - MÉSZÁROS ZOLTÁN: A NÉPI KASZINÓ - PUCKA KASINA SZABADKÁN
járult Szabadka városának a délszláv államhoz való csatlakozásához. 37 A bunyevácok karizmatikus papja (majd később püspöke) Blasko Rajié (1878-1951) aktívan is segítette a délszláv államhoz való csatlakozást. 3 A délszláv államban a kaszinó kiterjedt kapcsolatokat tartott fenn a horvátsággal, Dalmáciával, a sokácokkal. Jellemző volt rá, ami a bunyevácokra általában is jellemző, hogy mindig az éppen aktuális hatalommal kereste a modus vivendit, és általában meg is találta. Ez alól csak a titoizmus volt kivétel, a rendelkezésre álló forrásokból azonban nem derül ki, hogy miért zavarta Titót a Prelo és a Bunyevác Népi Kaszinó. 5. A Népi Kaszinó vázlatos története A Népi Kaszinó fénykora 1892-től kezdődött, amikor megérkezett a városba Ilija Kujundzié, 39 aki katekizmust tanított. Pajo Kujundzié hittant oktatott a gimnáziumban. Ilija és Pajo Kujundzié a bunyevác diákok és gyerekek jogait védték a Városi Tanácsban és a közélet más fórumain. A Kujundzié testvérek megérkezése előtt a kaszinó vezetésében megosztottság, sőt veszekedés uralkodott. A Malagurski fivérek (a helyi politikai elit jelentős képviselői) viszálya már-már a működésképtelenséggel fenyegetette a szervezetet. Paja Kujundzié élete egybefonódott a kaszinóval. Szabadidejét ott töltötte, és lehetőségeihez mérten pénzéből is áldozott erre a célra. Ekkoriban a kaszinó minden jónak a forrása volt a bunyevácok számára, bunyevác földművelő szövetséget (Bunjavacka Zadruga), Földművelő Takarékszövetkezetet (Zemljodiljacka Stedionica), Ifjúsági Kolot (Kolo Mladezi) hoztak létre. Ez utóbbinak a jogutódja ma is működik, Bunjevacko kolo néven. Újságot és naptárat adtak ki (Nevén és Bunjevacki Kalendar). Az iskolaévek végén, a jól tanuló diákokat pénzjutalomban részesítették. 1903-ban nagyszabású ünnepséget rendeztek, a kaszinó fennállásának 25. évfordulójára. 41 1904-ben az intézmény saját ingatlanba költözött 42 , amit november 18-án szentelt fel Pajo Kujundzié. 43 1918-ban rengetegen léptek be a szervezet tagjai közé, a tagbelépések csúcspontja 1918. december 22-én volt. Ekkoriban, úgy tűnik, hogy csak béreltek helyiséget, majd 1939-ben a város neves ügyvédjének, Székely Zoltánnak a közreműködésével házat vásároltak. 44 Ebben az időszakban két állandó tisztségviselője volt a kaszinónak: a kaszinószolga (posluzitelj ill. sluga kasinski) 45 és a titkár (tajnik). Az elnök (pritsidnik) tiszteletbeli funkció volt. 4 j7 Az alapszabályzat tükrében azonban ez nem egyértelmű. 38 KUNTIC, Alba, 1930. 8. o. 1930-ban misét és imát tartott az Orosz-Szovjet helyzetről foglalva állást. L. még: SZTL F: 28. 8. 2. 72/1930. 39 Kujundzié, Ilija (1857-1929). Bácskai horvát plébános, katekéta, prelátus, kanonok, a püspökség pénzügyeinek intézője, több helyi lap folyóirat munkatársa, szerkesztője. 40 Kujundzié, Pajo (1859-1915), pap. Gimnáziumi tanár 1884-től. KRMPOTIC, Lazar Ivan, 2003. 34. o. 41 Augusztus 20-án beszélték meg a részleteket. 42 1904. november l-jén. 43 EVETOVIC, Matija, 2005. 85.0. 44 SZTL F: 28. 9. 428/1939. Ebben az évben több irat is szól erről a fontos eseményről. 45 1 922-ben az ezzel kapcsolatos levelezés felélénkült, mert új embert kerestek a megüresedett funkcióra.