Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - MÉSZÁROS ZOLTÁN: A NÉPI KASZINÓ - PUCKA KASINA SZABADKÁN

Ellenlábasuk Aurel

28 és Ivan Mukié

29 volt. 1878 tavaszán történik a Bunyevác Kaszinó (Bunjevacka kasina) megszervezése, amit a helyi hatalom nem támogatott, sőt egyesek ellenezték is.

30 Vass Géza mutat rá, hogy a Népi Kaszinó létrejöttekor, nem csupán kulturális szervezet volt, hanem politikai vonzata is volt a megalakulásnak.

31 Ezen felül a kaszinó informális politikai fórum is volt, amit az is alátámaszt, hogy Szabadka majdani polgármesterei közül többen is tagjai voltak a kaszinónak.

32 A város irányításának ügyes-bajos dolgait ott kötetlenül beszélhették meg egymás között. Az idő múlásával, úgy tűnik, ez a funkció lassan elhalványult, megszűnt. A megalakulás kezdeményezése 1878. július 27-én történt. Felhívással fordultak a bunyevác lakossághoz, amire 178 családfő reagált, megígérve, hogy családjukkal együtt támogatni fogják azt. Az alapítók jártak Tisza Kálmán miniszterelnöknél is, aki támogatásáról biztosította a társulat alakításának ügyét, azonban az eredetileg tervezett Bunyevác Kaszinó (Bunjevacka kasina) elnevezés helyett a Népi Kaszinó (Pucanska kasina) elnevezést javasolta.

33 A miniszterelnök a kaszinó alapszabályát is megvizsgálta, és azt kérte a kezdeményezőktől, hogy hosszabban indokolják az intézmény céljait és működésének értelmét. Az egész folyamat 1882. november 2-án zárult le. 1878. december 15-én tartották az első hivatalos ülést, meghaladva az addigi kötetlen beszélgetések gyakorlatát. Az első összejöveteleket a Vermes-féle házban,

34 a ferences templom közelében tartották. Ott választották meg az elnökséget, az első elnök Deno Dulic

35 lett. Fennállása folyamán a Népi Kaszinó a bunyevácok egységéért, összetartásáért dolgozott, diákok támogatásával, ösztöndíjazásával foglalkoztak, ezen kívül irodalmi és kulturális lapokat gyűjtöttek és adtak ki. Legfőbb céljaik közé tartozott a nép művelése. Evetovié szerint a Népi Kaszinó az elmagyarosodás ellen tevékenykedő szervezet volt.

36 Ezt nem támasztja alá az alapszabály - ebben nincs semmilyen utalás az elmagyarosításra - amely a műveltség, művelődés igényét veti fel, aminek a gazdálkodásra is hatása lenne. A Veliko Prelo megszervezése mellett, diáksegélyezést és a kiváló diákok jutalmazását is felvállalták (sőt a mai gyakorlattól eltérően, nem a diákok jelentkeztek a támogatásért, hanem ők keresték meg a kiváló diákokat, levelet írva az igazgatóknak), könyvtárat és klubhelyiséget tartottak fenn, részt vettek más események megszervezésében. A legtöbbre becsült szerb/jugoszláv geográfus, Jovan Cvijié (1865-1927) szerint a kaszinó működése jelentősen hozzá!8 Aurel Mukic ( 1823 -?), honvéd őrnagy, földbirtokos. !9 Mukits János (? -1883), 1879-ben ő volt Szabadka polgármestere. - IVÁNYI István, 1892. II. 548. o. 10 MANDIC, M., 1928. 10. és 14. o. " VASS Géza, 2003. 50. o. 12 Mukits János 1872-től, Mamuzsics Lázár 1884-től Szabadka polgármestere. MAGYAR LászlóSZABÓ József (szerk.), 1996. 112-113. o. Uo. 15.0.; KRMPOTIC, Lazar Ivan, 2003. 15. o. A miniszterelnöknél Ago Mamuzic volt. KRMPOTIC, Lazar Ivan, 2003.15.0. 15 Deno Dulic/Dulits Jenő (1836-1894). A Népi Kaszinó első elnöke volt. Az 1881-es adózók listáján a 242. helyen szerepelt, valószínűleg kis- vagy középbirtokos volt. - KRMPOTIC, Lazar Ivan, 2003. III. o. 16 EVETOVIC, Matija, 2005. 82. o.