Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - MÉSZÁROS ZOLTÁN: A NÉPI KASZINÓ - PUCKA KASINA SZABADKÁN

nek.

20 Ebben segített a Népi Kaszinó és a közös ünnepségek, a Prelo, a Duzsijánca.-1 A szabadkai bunyevácok legjelentősebb közösségi eseménye sokáig a Nagy Prelo" volt, amelynek állandó jelzője a „nagy", amivel megkülönböztették más prelóktól. Jellegzetes hagyományaik elsősorban közösségi események, sőt ezt - a magyar hagyományoktól eltérően - a néptáncaik is tükrözik. Ezek közül a legjelentősebb a kolo, amely egy közösségben, közösen táncolt tánc. A Balkánon ez és hasonló táncok általánosnak tekinthetők, a történelmi Magyarország területére is a Balkánról érkezett a kolo. A kaszinók és olvasókörök megalapítása jellemző volt a korra. A bunyevácoknál azonban, mindennek még nagyobb jelentősége volt, ugyanis a hagyományok, a közös ünneplés különösen fontos volt, hiszen elszakadtak származásuk helyétől, és nem tudtak kapcsolatokat ápolni anyanemzetükkel. Sőt, az anyanemzet kifejezés is kérdéses, hiszen új lakhelyükre, a mai értelemben vett nemzetek kialakulása előtt érkeztek.

23 Maradt tehát ragaszkodásuk vallásukhoz és hagyományaikhoz. Ennek bizonyára óriási jelentősége volt fennmaradásukban, hiszen újból és újból olyan hatások érték őket, amelyek a térségben élő nagyobb nemzetek felé nyomták őket, noha az is igaz, hogy maguk is rendelkeztek bizonyos prioritásokkal. Történetük egyes szakaszaiban a magyar, máskor a délszláv államhoz kötődtek, bizonyos esetekben a nyelv, máskor a vallás, megint máskor a társadalmi kapcsolatok voltak a legfontosabb kötődési pontok. Az írásbeliség szélesebb körben történő elterjedésének elején saját ortográfiát is kidolgoztak, ami latin betűs volt, és a magyarban szokásos betükettőzéssel próbálták jelölni sajátos hangjaikat, ami azonban nem volt több mint kísérlet, végül a horvát ortográfia győzött. 4. A Népi Kaszinó létrejötte A Népi Kaszinó megalakulását az utókor az egyik legjelentősebb nemzeti és kulturális eseménynek tartotta.

24 A XVIII. századi nemzeti ébredés némi fáziseltolódással jutott el térségünkbe. A bunyevácok, mint viszonylag kis és elszigetelt közösség, nehezebben szerveződtek. Ennek ellenére már 1772-ben felmerült az igény a nemzeti összetartozás kifejezésére Szabadkán. Az áttörést azonban csak Ivan Antunovic

23 püspök működése hozta meg. Ago és Lazo Mamuzic

26 voltak akkoriban a nemzeti mozgalom vezetői, és főleg az ő érdemük a kaszinó megalapítása.

27 20 Jellemző rájuk, hogy az 1930-as években dúló válságra is az összefogásban látják a megoldást. SZTL F: 28. 9. 275/1935. 21 Prelo (táncmulatság), Duzijanca (aratóünnepseg, minden év augusztusában szervezik). 22 Veliko Prelo PRCIC, ive, 1936. 44. o. Természetesnek veszi, hogy a bunyevácok végülis a horvátokhoz csatlakoznak. 24 MAND1C, M., 1928. "

5 Ivan Antunovic (1815-1888). Magy híve volt a bunyevácok művelésének, már 1870-től újságokat adott ki: Bunjevacke i sokacke novine, Kalocsa, Bunjcvacka i sokacka vila, Kalocsa. 26 Augustin Ago Mamuzic/Mamuzsiis Ágoston (1844-1902) író, ügyvéd, a városi tanács jogi ügyeit intézte - MAGYAR László, 2004. 186. o. Lazo Mamuzic jogász, ügyvéd, 1881-ben országgyűlési képviselővé választották. 1884 és 1902 között polgármester volt. IVÁNYI István, 1892. II. 550. o. 27 EVETOVIC, Matija, 2005. 80. o.