Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)
TANULMÁNYOK - APRÓ ERZSÉBET: A POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS ELSŐ ÉVTIZEDEI BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN
Schmausz Endre, országgyűlési képviselő 1881-1895 a vármegye alispánja, 1895-1904 főispán Szabadkán, és Baja thjf. városé is volt. Lénárd Máté 1867-1872 Szabadka polgármestere, 48 1871-1878 Szabadka, Zombor, Újvidék főispánja, illetve volt Baja főispánja is 1906 előtt. Jankovics Aurél (volt zentai polgármester) 1881-1887 Szabadka és Baja városok főispánja. Bezerédy István 1904-1910 Szabadka főispánja, és volt Baja főispánja is 1906 előtt. Bács-Bodrog vármegye városai Újvidék 49 Az újjászületett Bácskának első szabad királyi városa lett 1748-ban, 50 ekkor kapta az Újvidék nevet is. Ennek értelmében ez a város kiszakadt a megyei irányítás alól. A város 51 gazdasági fellendülése, közigazgatásának újjászervezése és fejlődése szoros kapcsolatban volt a XX. század kezdetén lezajlott országos politikai eseményekkel. 52 A város megtagadta az önként befizetett adóknak a királyi adóhivatalba való beszolgáltatását és az újoncozás körüli közreműködést. Ez a küzdelem a közigazgatás működésére is kihatott, mert e politikával elfoglalt képviselőtestület és a közigazgatás élén álló tisztikar, kedvezőtlen pénzügyi helyzete miatt, nem tudott nagyobb arányú javaslatokkal a közgyűlés elé állni. Ballá Aladár 53 1906 és 1910 közötti főispáni ténykedése és gróf Teleki Arvéd 5 országgyűlési képviselőjévé választása után a városi közigazgatás minden ágában újjászületett. Nagyobb lendületet vett a város fejlődése minden téren, mert a város fejlesztése ügyében született terveknek a megvalósítása elkezdődhetett, a város képviselőtestülete túltette magát azon a felfogáson, hogy a községi pótadó tetemes felemelése nélkül, nagyobb beruházásokkal járó intézményeket alkotni nem lehet. 55 Ennek a változásnak eredménye volt a mérnöki hivatal újjászervezése, mely már a tervezésen túlmenő 48 MAGYAR László-SZABÓ József (szerk.), 1996. 11 l-l 12. o. 49 DUDÁS Gyula, 1896. 2. k., 512. o. Szabad királyi város. Területe 27 688 km 2 . Lakosainak száma 24 717. Hivatalok: kir. törvényszék, kir. járásbíróság, kir. adó- és vámhivatal. Katholikus és szerb főgymnasium, kereskedelmi és polgári iskola. Posta, távírda, és vasút és gőzhajó állomás. Főispán: alföldy dr. Flatt Viktor. 50 Törvénybe iktatva az 1751 : XXVII. törvénycikkel. 51 BOROVSZKY Samu (szerk.), 1909.1. k. 255. o. 52 Fejérváry Géza kormánya idején 1905-1906-ban. 53 Újvidék, 1867 - Budapest, 1935. KALAPIS Zoltán, 2002. 73-74. o. 54 Pest, 1865 - Nagyszeben, 1942. OSVÁTH Kálmán (szerk.), 1928.; FABÓ Henrik-UJLAKI József, 1906. 55 BOROVSZKY Samu (szerk.), 1909.1. k. 255. o.
