Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - APRÓ ERZSÉBET: A POLGÁRI KÖZIGAZGATÁS ELSŐ ÉVTIZEDEI BÁCS-BODROG VÁRMEGYÉBEN

szolgálatokat is teljesíthetett. Ezen kívül azt is elhatározták, hogy a városi mérnökök magángyakorlatot nem folytathattak. így a mérnöki hivatal a régi tervek közül sokat megvalósított. Újvidék főtere és utcái a XX. század elején díszes épületeivel tűnt ki. Központja a régi Ferenc József tér, itt épült a városháza, a katolikus templom és több díszes magánépület. Kiemelésre érdemes még a város épületei közül a görögkeleti püspöki székház, a kir. kat. főgimnázium, az izraelita zsinagóga, a takarékpénztár épülete, és a nagy katolikus plébániatemplom.

56 Zombor

57 A várost Mária Terézia 1747. március 21-én szabad királyi városi rangra emelte.

58 Váltságösszeg gyanánt, a diploma kiállítása, a privilégium megszerzése érdekében 150 000 forintot fizetett a város, amelyhez Halastól (15 000 Ft) és Szabadszállástól (3000 Ft) is kapott kölcsönt. 1749. február 17-én kelt a város szabadságlevele, amelyet nagy ünnepélyességgel hirdettek ki.

59 Az 1867-es kiegyezéssel az alkotmányos élet Zomborban is teljesen helyreállt. A város, mint az ország egyik legnagyobb és leggazdagabb vármegyéjének székvárosa, lassan bár, de egyenletes léptekkel indult meg és haladt az élet minden területén a polgárosodás útján.

60 A Zombor sz. kir. város köztörvényhatósága önkormányzatának gyakorlásáról és a törvényhatósági közegek hatásköréről szóló szabályrendeletet az 1872. évi novemberi közgyűlésén tárgyalták, a belügyminiszter javaslatára módosították, és 1873. márciusában fogadták el.

61 Jogait közgyűlése és tanácsa, polgármestere, rendőrkapitánya és árvaszéke által gyakorolta. A közgyűlésnek 9 állandó bizottsága volt. Az 1879-ben módosított szervezési szabályrendelet részletesebben szabályozta a közgyűlés és az állandó bizottságok feladatait és jogkörét. A hivatali órákat vasárés ünnepnapok kivételével minden nap 9 órától 12-ig, délután 3-6 óráig állapították meg. Szervezete: a közgyűlés, a tanács, a polgármester, a rendőrség, az árvaszék, a közigazgatási bizottság és 9 állandó bizottsága (az igazoló, a bíráló, a városi fegyelmi, a gazdasági és a költségelőirányzati, a jogi, a kórházi, az építkezési és szépítészeti, a kerti és erdei bizottság, valamint a számszéki bizottság).

62 Közigazgatási bizottságának ügyviteli szabályrendeletét az 1877. március l-jén tartott közigazgatási bizottsági ülésen fogadták el. 3 Révai Nagy Lexikona, 1925. 18. k. 612. o. DUDÁS Gyula, 1896. 2. k. 513. o. „Szabad királyi város. Területe 56785 km'. Lakosainak száma 26435. Hivatalok: kir. törvényszék, kir. járásbíróság, állami építészeti hivatal, pénzügyigazgatóság, kir. adóhivatal, folyammérnökség. Főgymnasium, szerb tanítóképezde, felső kereskedelmi iskola. Posta, távírda, és vasút állomás. Főispán: bajsai dr. Vojnits István." Törvénybe iktatva, 1751: XXVII. törvénycikkel, Győr, Komárom, Újvidék és Zombor városokkal együtt. (Újvidék 1748. évben, Zombor pedig az 1749-ben kapott királyi privilégium alapján). BOROVSZKY Samu (szerk.), 1909.1. k. 215-216. o. Uo. 223.0. Istorijski arhiv Sombor - Történelmi Levéltár Zombor (továbbiakban: TLZo) Fond 3. Zombor Szab. Kir. Város Tanácsának iratai. Közgyűlési jegyzőkönyv. (F. 5. Skup. 18/1873.) Vukicevic Péter polgármester és Athanackovic György helyettes jegyző írták alá. TLZo, Közgyűlési jegyzőkönyv. (F. 5. Skup. 105/1879. 1-243. §; hivatali órák: 40. §.) A 39. j. k. szám/54, k. b. 1877. szám alatt, Gromon Dezső városi főispán, mint a közigazgatási bizottság elnöke, és Athanaczkovits György városi főjegyző írták alá. In.: Zombor szabad királyi város törvényhatósága szabályrendeleteinek, alapítóleveleinek és nagyobb jelentőségű szerződéseinek