Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - MÉSZÁROS ZOLTÁN: A NÉPI KASZINÓ - PUCKA KASINA SZABADKÁN

Josip Sokcic

8 művének lényege, hogy a bunyevácok szláv testvériségét és testvériességét emelje ki. Ante Sekulic több művében foglalkozik kultúrtörténettel, a bunyevácok honosságának elemeivel és a toponímiákkal, illetve a bunyevácok politika-, és társadalomtörténetét is tanulmányozta, figyelme az egyházi nyelvhasználatra is kiterjedt.

9 Kuntic elfogult módon kezeli saját népének történetét.

10 Ulmer Gáspár többek között a bunyevácok vagyonjogi helyzetét és gazdálkodását világította meg." A tudomány jelenlegi állását a bunyevácokkal kapcsolatban a 2006-ban tartott szimpóziumon foglalták össze,

12 azonban ennek hiányossága, hogy nem öleli fel a kérdés egészét. Mr. Lazar Ivan Krmpotic összefoglaló munkája a kaszinó alapításának 125. évfordulójára jelent meg.

13 3. Szabadka, a bunyevácok és a Népi Kaszinó Szabadka lakosságának az egyik legegyedibb vonása a bunyevácság évszázados jelenléte.

14 Több jel utal származásuk helyére és vándorlásuk idejére.

13 Eszerint a XVII. században érkeztek Szabadkára és környékére, valamint az akkori Dél-Magyarországra. Mindazonáltal legerősebb központjuk Szabadkán volt és maradt. Iványi István Szabadkáról írt monográfiájában viszonylag részletes leírást ad róluk.

16 Ő is és a különböző bunyevác szerzők is két rendkívül fontos dolgot emelnek ki: ragaszkodásukat katolikus vallásukhoz és közös hagyományaikhoz." Új hazájuk drasztikusan különbözött számlázásuk helyétől. A történelem viharaiban erőteljesen kötődtek a magyarsághoz; a nyelvük révén - amely ugyan erős interakcióba került a magyarral - a szerbekhez és a horvátokhoz (tulajdonképpen a horvát, de akár a szerb egyik nyelvjárásának is tekinthető a nyelv, amit beszéltek); vallásukon keresztül pedig a római katolikus egyházhoz. Történetük folyamán időnként a magyar, majd a délszláv államhoz való hűségüket emelték ki,

18 és az is előfordult, hogy a magyarsághoz, a szerbséghez illetve a horvátsághoz való közelségüket hangoztatták.

19 Azonban az előbb említett egyik nagy nemzethez sem kötődtek kizárólagosan, és éppen szokásaik, összetartásuk esszenciális eleme létük8 SOKCIC, Dionisije Josip, 1925. 9 SEKULIC, Ante, 1978. 137. és 149. o. 10 KUNTIC, Alba. M., 1930. " ULMER, Gaspar, 1977. Zbornik radova, 2007. 13 KRMPOTIC, Lazar Ivan, 2003. 14 PRCIC, Ive, 1936. 5. o. A szerző egyenesen azt mondja, hogy bunyevácság nélkül nincs Szabadka, és Szabadka sincs bunyevácok nélkül. 15 Prcic sem teljesen bizonyos a kérdést illetően, és az érkezést illetően sem. Ezzel szemben Perunovic a szlávok szerepét emeli ki, és azt állítja, hogy a szerbek a legrégibb lakói a városnak. PERUNOVIC, Branko, 1958. 18. o. ,6 IVÁNYI István, 1892. II. kötet. 576-603. o. 17 Prcic emellé még a bunyevácok rendkívüli béketürését, és a latin betűs íráshoz ragaszkodásukat emeli ki. Eredendően ez a helyesírás igen sajátos volt. Egyes hangokat a magyar ábécé betűivel jelöltek, más esetekben ugyanúgy alkottak betűket mint a magyar ábécében (pl. cz - dzs). SEKULIC, Ante, 1961. 16. o. 18 Az 1882-es alapszabály bevezetőjében ill. az első paragrafusban a koronához, a hazához való hűséget külön-külön is kiemelik. 19 Hasonlóan ehhez, előfordult, hogy a magyarosodást sérelmezték. SZTL F: 28. 9. 273/1935.