Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SZABÓ BENCE: ELRENDELT ÜNNEPEK A RÁKOSI-KORSZAK POLITIKAI ÜNNEPEI BÁCS-KISKUN MEGYEI TANÁCSI ÉS PÁRTBIZOTTSÁGI IRATOK TÜKRÉBEN

fegyvert": a megyei sajtó feladata volt, hogy fokozottan bírálja a hiányosságokat, a rosszul dolgozó üzemeket'". A dolgozók által tett felajánlások teljesítését megyei és párt-alapszervezeti szinten volt szükséges értékelni és termelési értekezleteken „tudatosítani", nyilvánosságra kellett hozni az eredményeket. A tervutasításos szocialista gazdaságirányításra jellemző alapanyag-ellátás hiányosságait és műszaki akadályait el kellett hárítani és vizsgálat alá kellett vonni a termelési értekezleteken elhangzó adatok, jelentések valóságtartalmát is. Ennek nyomán elengedhetetlen, hogy az illetékes felelősök „versenyellenőrző munkájukat javítsák meg és fokozzák". A munkaverseny motivációs-propaganda eszköze a jól teljesítő vállalatoknak odaítélt Minisztertanácsi és Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségi zászlaja, amelyet csak azon üzem nyerhet el, amely terven felül vállalt kötelezettségének a kiadás időpontjáig esedékes részét már teljesítette. A sztálini mintára épülő „vas és acél országában" az elsőrendű hangsúly a nehézipar ágazatain volt. Az építőipari alapanyaggyártó, fémipari és egyéb nehézipari ágazatok termelési eredményeinek túlvállalása mellett azonban a közszükségleti fogyasztási cikkek, valamint az exportra szállítandó cikkek határidőre való gyártását is előírták.

43 A központi párt- és kormányszervek a mezőgazdaság szektoraiban is látványos termelési eredmények felmutatását követelték meg. Egy-egy kiemelt politikai esemény kapcsán - mint a november 7-i ünnepi felkészülés - versenyek, munkafelajánlásokat követték egymást. Párutasítással, adminisztratív határozatokkal írták elő a mezőgazdasági beadási kvóták volumenét és a mezei munkák időben való sikeres elvégzését. A karhatalmi és gazdasági kényszerrel összekényszerített termelőszövetkezetek, a kivéreztetett, agyonadóztatott paraszti gazdaságok eleve képtelenek voltak teljesíteni a pártállam által rájuk mért termelési eredményeket. Az Államvédelmi Hatóságot, az MDP apparátusát és aktíváinak jelentős tömegeit az őszi begyűjtési időszak terveinek „maradéktalan teljesítésére" mozgósították, hogy a gazdák „begyűjtési kötelezettségük és az őszi mezőgazdasági munkák pontos teljesítésével hozzájárulnak az élelmiszerbőség, széles ipari nyersanyagbázis megteremtéséhez" 44 lényegében a mezőgazdaság kizsákmányolása révén az ország energiáit meghaladó nagyipari beruházások ideájának keresztülviteléhez. A centralizáltan szervezett, pártirányítással mozgatott tömegek részvétele az ünnepi előkészületekben és a mezőgazdaságban „ellaposodó" versenymozgalmak fellendítése terén „megfelelő agitációval, pontos nyilvántartással" volt megvalósítható. Pontos, minden részletre kiterjedőjelentéseket várt a felsőbb szintű pártvonal a mezőgazdasági beszolgáltatásokra, tervtúlteljesítésekre vonatkozóan. A kiskunfélegyházi járás MDP bizottságától 1950ben felterjesztett beszámoló túlzó, helyenként banális mozzanatai a korszakban valós és komoly célkitűzéseket és áldozatokat jelentettek a munkafelajánlások terén. Az április 4-i ünnepi felajánlások során a „TSZCS-k versenyre hívták ki egymást az egész járás területén, aminek az eredménye az, hogy a tavaszi kalászos növényeket befejezték s elvetették járásunk területén. [...] Pl. Alpáron a Dózsa TSZCS munkacsoportjai versenyben vannak egymással. A TSZCS pedig még a versenyzés folyamán 2 csoport, melyik a legjobban kitűnik Dancsó Mihály csoportja 134%-ot ért el. Nagy Mihály 120%-ot ért el. Szintén a csoport tehenésze a megye területén lévő öszszes tehenészeit kihívta tejhozami versenyre, vagyis általános felajánlása 9 l tejet fej ki egyetlen tehéntől. Kígyóspusztai Petőfi TSZCS tisztasági versenyre hívta ki a járás BKMÖL XXIII. 2/a. 109-2/1953.