Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SZABÓ BENCE: ELRENDELT ÜNNEPEK A RÁKOSI-KORSZAK POLITIKAI ÜNNEPEI BÁCS-KISKUN MEGYEI TANÁCSI ÉS PÁRTBIZOTTSÁGI IRATOK TÜKRÉBEN

területét, amit a Kígyóspusztai TSZCS meg is nyert a versenyben. [...] A diákság is megmozdult járásunk területén. Pl. Kiskunmajsa iskolái kihívták egymást versenyre tisztasági-tanulási-dekorálási s általános harc a percekért való versenyre."

45 Az állami ünnepek tiszteletére az ipar és mezőgazdaság szektorai mellett az élet egyéb területein, az oktatás és kultúra szféráiban is „termelésnövekedést", túlteljesítést követelt a pártakarat. A Közoktatási Minisztérium 1952-ben a tanácsok oktatási osztályai, valamint az általános és középiskolák részére felhívást adott ki, amelyben „Rákosi elvtárs születésnapjára való felkészülésire szólította az ország oktatási, közművelődési intézményeit. Az ünnepi versenymozgalom Javasolt területei" voltak: a késések teljes kiküszöbölésére indított „3/4 8-as mozgalom", a hiányzások minimálisra csökkentése, a tanítási órák alatt és az óraközi szünetekben a fegyelmezett magatartás biztosítása, otthoni tanulmányi felkészülés javítása", valamint a szakkörök tevékenységének fokozása, további felajánlások és az iskola „külső rendjének biztosítása, felszerelésének gyarapítása", közte az „iskola díszítése Sztálin, Rákosi elvtársak, nemzeti nagyjaink, íróink, művészeink képéver.

46 A reakció ellenséges munkája - feszültségi pontok a „szocialista" társadalomban A politikai érdekszférák erővonalai mentén megszületett 1945. évi birtokrendezés következtében egy rendkívül elaprózódott, bizonyos tekintetben életképtelen földbirtokszerkezet alakult ki Magyarországon. Ugyanakkor az agrártársadalom soha nem látott széles rétegei jutottak termőterülethez, amelyben a parasztság sok évszázados vágya, törekvése vált valóra: saját földjén önálló gazdálkodást kezdhetett. A baloldali politikai érdekek mentén végrehajtott földbirtokreform 1948-ra azonban már nem illeszkedett az MDP gazdaságpolitikai elképzeléseibe. Ennek fő törekvése volt, hogy valamennyi termelőerő közvetlen állami irányítás alá vonásával, illetve elsősorban a mezőgazdaság ágazataiban - szövetkezeti tulajdonformába tömörítésével a pártállam totális kontrollja érvényesüljön a nemzetgazdaság egész területén. Vidéken ellenben, ahol egyébként is alacsonyabb szervezettségű, kevésbé bürokratizálható igazgatás és pártszervezet alakult ki, a terménybeszolgáltatás és a téeszesítés terén csak felemás eredményeket ért el a központi hatalom: falun a kollektivizálás megakadni látszott a gazdatársadalom elkeseredett ellenállásán. Az agrárkérdés „megoldatlansága" radikalizálta az államhatalom intézkedéseit, teljesíthetetlen adóterheket, beszolgáltatási kvótákat szabtak ki a gazdákra, akik az államvédelem és igazgatás részéről állandó zaklatásnak, ellenőrzésnek voltak kitéve. Az életképes nagyságú birtoktesteken gazdálkodók ellen propaganda hadjáratot indított a Párt, kiélezve a falusi társadalomban meglévő, sok generációra visszavezethető feszültségeket. Az agrárszektor ilyen mértékű erőszakos átrendezése a kommunista törekvések ellenére csak drasztikus terméskiesést, a háború utáni sanyarú életkörülmények további romlását okozhatták. A hatalomnak szüksége volt politikájának állandó BKMÖL XXXV. 1.36. f. 2. cs. 94. o.e. 1950-1956. 16. o. BKMÖL XXIII. 11. 109/1952.