Bács-Kiskun megye múltjából 23. (Kecskemét, 2009)

TANULMÁNYOK - SZABÓ BENCE: ELRENDELT ÜNNEPEK A RÁKOSI-KORSZAK POLITIKAI ÜNNEPEI BÁCS-KISKUN MEGYEI TANÁCSI ÉS PÁRTBIZOTTSÁGI IRATOK TÜKRÉBEN

lendületüket és újabb munkavállalásokat tesznek a tervek túlteljesítésére [...] Dolgozó parasztságunknak is, munkásosztályunk példája nyomán fokozni kell a lendületet a begyűjtés és vetés maradéktalan és határidőre való elvégzésében [...]"?* A Bács-Kiskun megyei MDP agitációs és propaganda osztályának titkára „április 4-e hazánk felszabadulásának 5. évfordulójának" ünnepi megemlékezései kapcsán tájékoztatta a párt központi vezetőségét: „a termelés területén mind az ipari, mind a mezőgazdasági dolgozók nagy eredményeket értek el". Példaszerűen érdemes kiragadni néhány jellemző adatszerű megállapítást: „a Kiskunfélegyházai Gépgyár N.V. [...] gépgyárban 350-en vesznek részt a versenyben, az üzem dolgozóinak 94%a [...] A dolgozók közül 331 tett konkrét felajánlást [...] A felajánlott forint érték a Kiskunfélegyházai Gápgyárban 216 000forint volt, teljesítve 230 000forint. [...] A felajánlások közül kiemelkedik a Gácsi brigád, mely vállalta, hogy 6 drb. nyomásos mosó helyett 12 drb.-ot készít el, ezt teljesítette két nappal a kitűzött határidő előtt. [...] Vízhányó József élmunkás csoportvezető brigádja az eddigi 150%-nak 200%-ra emelését vállalta, 225%-ra teljesítette"?

9 Kirívó túlteljesítések, kellő forráskritikával kezelendő termelési eredmények is szép számmal előfordultak az ünnepi felajánlásokról készült beszámolók között: 1950. április 4-i ünnep kapcsán a Kiskunfélegyházi Gépgyár „ifjúmunkása", Balog Benjámin 150%-os felajánlás tett, amelyet jócskán felülmúlva, 393%-ra túlteljesített.

4 A pusztán bürokratikus úton eldöntött, szovjet mintára sematizált voluntarista gazdaságpolitika tarthatatlansága kevesebb, mint egy évtized alatt beigazolódott. A nehézipari, különösen a nyersanyag és alapanyag előállítással összefüggő ágazatok termelési ütemének megkövetelt teljesítése, már kezdettől fogva csak a mezőgazdaság megsarcolásával és a lakossági ellátás teljes háttérbe szorításával volt elérhető, nem beszélve a termelési mutatószámok „kiigazításáról", lényegét tekintve a mért adatok, statisztikák szándékos eltorzításáról. A termelés valós számai és a propaganda által megszabott csillogó eredmények közötti anomáliára világít rá a Helyi Ipar Minisztériumának tájékoztatása, amely nyomatékosan felhívta a megyei Tanács VB Kommunális Osztályának figyelmét a megyében tapasztalt hiányosságokra. A minisztériumi illetékesek a helyi iparra és a kommunális vállalatok teljes egészére vonatkozóan fogalmaztak meg kritikai észrevételeket: „olyan fontos területeken, mint pl. az építőanyag ipar, nincs számottevő fejlődés. A többi üzemek vállalásai nem mutatnak egységes képet, a kötelezettségek teljesítésében a helyzet nem kielégítő."

41 A Minisztérium figyelmeztette továbbá a megyei VB kommunális osztályvezetőjét, miszerint „nem kielégítő a versenyben vállalt feladatok végrehajtásának rendszeres ellenőrzése és a politikai agitációs munka"?

2 A munkaverseny során feltárt hiányosságok kiigazítására a minisztérium konkrét cselekvési tervet szabott meg a megyei tanács VB számára. Előírták, hogy az illetékes apparátus hasson oda, hogy a vállalatvezetők és a dolgozók munkaversenyben vállalt feladatait teljesítsék, illetve túlteljesítsék. Ennek eszközeként fel kellett használni a „kommunikációs BKMÖL XXIII. 2/a. 0099/1952. BKMÖL XXXV. 1. 36. f., 2. cs. 94. ő. e. 1950-1956. 22. o. Uo. 26. o. BKMÖL XXIII. 2/a. 109-2/1953.