Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)
TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: ÁLLATTARTÁSUNK A HOMOKHÁTSÁG KÖZEPÉN A XVII. SZÁZADBAN
legét és a szolgálat idejét pontosan megkülönböztették. Erősen eltért azoknak a juhoknak a száma és jellege, amelyeket a nyájjuhászra bíztak. Az évnek csak nem egészen felére korlátozódó, de igen nehéz munkát jelentő fejős juhász munkabére számottevően különbözött a kospásztor bérétől, mivel a nyáj egészétől csak néhány hónapra külön választott kosok őrzését akár gyerek, főként pedig már csökkent képességű öregember is el tudta látni. A feljegyzés bevezető szövege pontos tájékoztatást ad: „Anno 1705. die 12. Junii. Az becsületes tanács végzése szerént az falka juhokról az váras számára ki ki az becsületes lakosok közül mennyit adott, renddel így annotáltatott." 238 Itt a helytakarékosság érdekében táblázat formába tömörítjük a lajstrom adatait. 239 XV. táblázat A város számára az egyes falkákból beszedett fiasjuhok megoszlása A falkagazdák A gazdák száma A juhok száma Neve Báránydézsmájuk A gazdák száma A juhok száma Böde Albert 9 10 01a István 5 8 9 Kis István 11 8 10 Boda Gergely és Bekő András 4 és 5 10 10 Tóth Ferenc és Nagy Ferenc 4 és 5 8 7 Máté Kovács 11 7 10 Demeter Gergely 30 1 9 Magó Mihály 8 8 10 Kamarás János 16 3 10 Sárközi János 7 10 10 Nagy Márton 5 8 9 Biró István 7 9 9 Szabó Bálint 23 2 10 Kovács Gergely 1 4 8 Nádasdi István 3 7 Aczél János 8 4 5 Böde János és Nagy János 25 és 13 8 9 Böde János 25 4 10 Szentkirályi Pál 7 5 6 Dékány György 9 7 8 Kalmár Péter 4 6 8 Hegedűs János 9 5 8 Összesen 137 192 Tehát a korabeli szóhasználat szerint is kétségtelen, hogy a juhfalka és a juhnyáj nem azonos fogalom. A táblázat a BKMÖL IV. 1508/c. 1705. 19-27. oldalakon található nyilvántartás alapján készült. A dézsmabárányok számát az 1700. évi lajstromból nyertük. Néhány esetben az 1698. évi adatokat tudtuk hasznosítani, ezeket kurzív formában közöljük. Két esetben a falkagazda báránydézsmájáról nincs adatunk. Böde János neve két falkánál is fellelhető. Tekintettel arra, hogy az átlagosnál jóval nagyobb számú báránydézsmát adott, elképzelhető, hogy nemcsak maga volt falkagazda, hanem Nagy Istvánnal közösen is tartottak fenn egy másik falkát.