Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

ÖSSZEFOGLALÓK

közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében Elegendő összehasonlítanunk az alkotmány fent idézet sorait az 1785-ös fiskálisi eskü szövegével, és láthatjuk, hogy az alapvető feladatok, megegyeznek. Soós LÁSZLÓ MIKLÓS GYULA BORÁSZATI KORMÁNYBIZTOS JELENTÉSE 1884-ES SZERBIAI ÚTJÁRÓL A XIX. század második felében az európai szőlőskertekben pusztító filoxéra terjedésének megakadályozására az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás dolgozói a rovarnak ellenálló amerikai szőlőfajták mellett a homokos talaj filoxéramentesítő hatását is vizsgálták, melynek során megállapították, hogy az új környezetbe került élősködő elpusztult. Az 1881 tavaszán elkezdett kísérletek alapján döntött az ágazati miniszter arról, hogy Kecskemét határában (Istvántelken) az alföldi homoki szőlőtelepítés felgyorsításának érdekében állami telepet létesít, ahol a Borászati Osztály munkatársai megállapíthatták a futóhomok mentesítő hatását. A vörösborok festésére alkalmas szőlőfajtaként került látókörbe az a Szerbiában termelt kadarka. A bolgár határ közelében fekvő Negotin város környéki szőlőskertek két kedvelt szőlőfajtájából a Földművelési Minisztérium 1884 tavaszán 80 000 darab vesszőt vásárolt, amelyeket a kecskeméti szőlőtelepre szállítottak szaporítás céljából. A szépen fejlődő vesszők fajtaazonossága körül vita alakult ki, mivel többen úgy vélték, hogy a Szerbiából behozott két szőlőfajta már régóta Magyarországon is megtalálható. Ha ez igaz - szólt a kérdés - akkor az itthon termelt, a fentiekkel azonos szőlőkből miért nem nyerünk olyan sötét színű végterméket, amely a hazai vörösborok festésére alkalmas. A titok rejtőzködhetett a szüretelés módjában, a borkezelés hagyományaiban, vagy akár a termőtalaj különleges összetételében. A kérdések megválaszolása érdekében döntött úgy Miklós Gyula kormánybiztos, hogy Wény János kerületi filoxéra felügyelő kíséretében a Negotin város környéki szőlőskertek tanulmányozására Szerbiába utazik. Jelentésben nemcsak az 1884. szeptember 29-én megkezdett tanulmányút eredményéről, szakmai tapasztalatairól számolt be Miklós Gyula kormánybiztos - nem csupán a két szőlőfajta beazonosításáról -, hanem a szerbiai város társadalmi életéről, a szőlőtermesztés és pincekezelés hagyományairól is színes képet kapunk. GYENESEI JÓZSEF EGY FŐVEZÉRI LÁTOGATÁS ÉS TANULSÁGAI Horthy Miklós Kecskeméten Llorthy Miklós 1920. február 7-i kecskeméti látogatásának egyik érdekessége, hogy egy belpolitikailag rendkívül kiélezett időszakban került rá sor. A másik, hogy a fővezér érkezése, közjogi pozíciójának rendezetlensége miatt, ekkor még nem