Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

ÖSSZEFOGLALÓK

A tömeges sertéstartás feltételei viszont a kukoricatermesztés széles körű elterjedéséig a Homokhátságon hiányoztak. Az erdők pusztulása és a nagyobb mocsaras területek hiánya miatt csak szűkebb körben és kisebb arányokban tenyésztették ezt a haszonállatot. Ennek ellenére széles társadalmi csoportok gazdálkodásában és az egész város élelmezésében mindvégig figyelemre méltó helyet kapott, bár kétségtelen, hogy sem a szarvasmarha-tenyésztés, sem pedig a juhtenyésztés szintjére nem tudott emelkedni. Az egyéb haszonállatok, a vadak és a madarak hasznosítására vonatkozó adataink lényegesen hiányosabbak, ezért erről a területről csak vázlatosabb képet lehetett megformálni. De még ezek az adatok is biztos támpontot nyújthatnak mind a korabeli természeti viszonyokon belüli tájékozódáshoz, mind pedig a további kutatásokhoz. A feldolgozás révén a sokszor hézagos adatok ellenére sikerült a Homokhátság csaknem egészének állattartásáról minden korábbinál teljesebb és tárgyilagosabb képet felvázolni. Bár a környező települések állattartására érthetően csak utalások történtek, jól kirajzolódik, hogy a több tucat pusztát bérlő kecskeméti gazdák jószágai lomány a sokszor vetekedett a térség összes más településének értékeivel. Ez is számottevően hozzájárult ahhoz, hogy a térségen belül gazdasági súlya tovább gyarapodott, áruforgalma, kereskedelme a következő évszázadban tovább bővülhetett, és földrajzi helyzete, valamint közigazgatási szerepe révén a térség legjelentősebb mezővárosa maradt. MOHAY ÁKOS KECSKEMÉT FISCÁLISI HIVATALA 1848 ELŐTT Megvizsgáltuk tehát a kecskeméti fiskálisi hivatal kialakulását, foglalkoztunk a hivatalt betöltő személyekkel és meghatároztuk a fiskálisok feladatait 1793 és 1848 között. Nem válaszoltunk azonban eddig arra a kérdésre, hogy kicsoda az ügyész, mit is takarnak ezek az elnevezések fiskális, ügyész a vizsgált korszakban? A kérdésre nem egyszerű választ találni, a jogtudósok és a jogalkalmazók ma is vitatkoznak az ügyészség jogköréről és alkotmányjogi helyzetéről. Legkönnyebben úgy adhatunk választ a kérdésre, ha a modem, mai ügyészséghez képest próbáljuk meghatározni a fiskális fogalmát. A Magyar Köztársaság ügyészségének szerepét, feladatait az alkotmány XI. fejezete foglalja össze: 51. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. (2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. (3) Az ügyészség