Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: ADALÉKOK AZ 1950-ES ÉVEK „IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSÁNAK" TÖRTÉNETÉHEZ

Végül egy 1952-ből való példa. Tojás- és baromfibeadási hátralék miatt 5 hónap börtönnel és 1000 Ft pénzbüntetéssel sújtottak egy kulákot, aki a járásbírósági tárgyalásig végül is beszolgáltatta addigi elmaradásait. A vádlottat másodfokon a megyei bíróság 2000 Ft pénzbüntetésre és 1 év közügyektől való eltiltásra ítélte, bár 1951. december 1-jéig összes tartozását beadta.

55 b) Terménykészlet veszélyeztetése, feketézés Az ország kenyérgabona-készletét a cséplések során vették nyilvántartásba, ezért a cséplést csak gépekkel, ellenőrök jelenlétében lehetett végrehajtani. A kézi cséplést, amely a bejelentés elmaradása miatt készletrejtegetésnek is számított, minden esetben büntették. 4 kereszt (kb. 160 kg) gabona feketecséplését 2 hó fogházzal és 3 év hivatalvesztéssel büntették. 1949-ben egy 75 éves özvegyasszonyra, aki 6 vékás rozsvetését nem jelentette be és kézi erővel csépelte ki, tehát „a terménynek a közellátás céljára zár alá vett készletét jogszabály rendelkezése ellenére eltitkolta", 1 hónap felfüggesztett fogházat róttak ki.

56 Egy 40 holdas gazdálkodó 5 kereszt búza, 22 kereszt zab és 4 kereszt árpa rejtegetéséért 8 hónap börtönt és 5 év közügyektől való eltiltást kapott. A csépléshez beosztott vezetőkkel és ellenőrökkel szemben, szabálytalanságok esetén, mint közhivatali mulasztásban vétkes egyénekkel szemben jártak el. A cséplés hanyag felügyelete - a hivatalos álláspont szerint - lehetőséget kínált arra, hogy bárki gabonát vonjon el az állami készletektől, a közellátástól; az ilyen cselekményeket és elkövetőiket tehát „társadalmi veszélyességük" arányában büntették. 1948-ban például két földműves ügyében ítélkezett a kecskeméti törvényszék, akik gabonagyűjtőként 6 mázsa 8 kg búzát, 29 mázsa 70 kg rozsot és 55 kg napraforgómagot sikkasztottak. Fejenként 1 év börtön, 5 év hivatalvesztés, 6 hónap kitiltás és 200 Ft vagyoni elégtétel lett a vádlottak büntetése.

57 Egy másik esetben a vádlott cséplőgép-tulajdonos, az ellenőr jelenléte nélkül kezdte meg a cséplést, s miközben nem figyelt, két fiatalember elemelt egy-egy szakajtó rozsot. 7 hónap börtönt és 5 év hivatalvesztést kapott mind a cséplés vezetője, mind a mulasztást elkövető ellenőr. A fellebbezés után büntetésüket 100-100 Ft vagyoni elégtétellel és 3 havi kitiltással toldották meg. Zsizsikes, ocsús gabona beadásával a már begyűjtött készletek, illetve a kenyérellátás kerülhetett veszélybe. Zsizsikes gabona beadása miatt állították bíróság elé 1949-ben T. P.-t. A bűnjelet a szövetkezeti raktárból foglalták le, a vádlott padlásán egészséges gabonát találtak. A gazda szerencséjére (talán, hiszen az ügy folytatása nem ismert) a budapesti uzsorabíróság körültekintően felvetette azt a kérdést, hogy a vádlott beszolgáltatásából került-e a szövetkezeti raktárba a fertőzött gabona vagy sem, és további nyomozást rendelt el.

58 Egy másik gazdálkodó ügyében vádként az szerepelt, hogy 176 kg beszolgáltatott búzájába 166 dkg homok került. A homokot bűnjelként lefoglalták, a gazdát pedig beperelték, mivel „ű rendes gazdálkodás szabályainak megsértésével terménynek a rendelkezés alatt álló készletének 55 BKMÖL XXV. 30/a. 1952. El. XX. P. 42. Jelentések. 56 BKMÖL XXV. 30/b. B. 726/1949. 1 Uo. B. 4021/1948. 58 Uo. B. 5787/1949.