Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: ADALÉKOK AZ 1950-ES ÉVEK „IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSÁNAK" TÖRTÉNETÉHEZ

használható állapotban tartásáról nem gondoskodott." 59 Érdemes elgondolkodni azon, vajon mi módon sikerült kiválogatnia a nyomozóhatóságnak a búza közül a bűnjelként szolgáló 166 dkg homokot. Feltehetően az ügyész végül felismerte a vád nevetséges voltát, s ezért ejtette az ügyet. Egy másik homokos gabona beadási eset vádlottja, egy hatgyermekes, 27 hold földdel rendelkező parasztgazda, nem volt ilyen szerencsés. A vád szerint beszolgáltatott gabonájának 170 kilógrammjában 7,5 kiló homok volt, az összes tennényben (494 kg) pedig „valószínűleg 20-25 kg". (A vád tehát nem rendelkezett pontos adatokkal.) A periratok alapján kiderül, hogy a gyanúsított a rendőrségi kihallgatás során első ízben beismerte bűnösségét, a további kihallgatások és a főtárgyalás alatt azonban tagadta, hogy szándékosan keverte volna homokkal a gabonát, s azzal védekezett, hogy a nedves terményre a kamra földes padozatjáról ragadhatott a homok a tárolás folyamán. A kecskeméti uzsorabíróság el is ejtette a vádat mondván: „még ha igaz lenne is a vádlott homokkal keverése (sic!) akkor sem a közellátás érdekeit veszélyeztető cselekmény forogna fenn a vádlottal szemben, hanem esetleg csalás, mely cselekmény csak köztörvényi úton volna üldözhető, minthogy e tekintetben vád nem volt, a bíróság e tárgyban nem is tárgyalhatott." A másodfokon ítélkező budapesti bíróság azonban elegendőnek találta a vádat a gyanúsított megbüntetéséhez. „Ennek a homoknak a nagy mennyiségével bizonyított, hogy a vádlott szándékosan keverte ezt a homokot a termény közé, vagy rosszhiszeműen nem gondoskodott a termény közül való eltávolításáról." Büntetésként 300 Ft-ot szabott ki. Az ítélet hasonló nagyságú egy 68 holdas kulákasszony esetében is (férje a per idején hadifogságban volt), akinek 14 zsák beszolgáltatott gabonájából két zsák ocsús volt. A szándékosság ugyan nem bizonyosodott be, így is 500 Ft büntetést kapott. A terményszállítások korlátozásának a lényege az volt, hogy adott közigazgatási területről ne kerüljön nagyobb mennyiségű élelmiszer egy másikba a helyi közellátás érdekében, illetve, hogy a feketepiaci értékesítésnek, a feketézésnek, „batyuzásnak"

61 elejét vegyék. A rendeletek meghatározták az egy fő által szállítható termék- vagy tennénymennyiséget (ez például sertéshúsból 3 kg, tejből 2 liter, tejfölből fél liter, vajból és sajtból fél illetve 1 kg volt) és a szállítás módját (pl. burgonyát csak fogatolt járművel). A rendőrség folyamatosan ellenőrizte a közutakat és a vasutat, az engedély nélkül szállítókat a helyszínen letartóztatták, a csomagot pedig elkobozták. Egyes esetekben az eljárást ismeretlen tettes ellen folytatták, mivel a vonaton lelt húsos batyu gazdáját nem sikerült megtalálni. Kisebb mennyiségek szállításáért (pl. 3 kg túró, 10 kg borjúhús) enyhe pénz- illetve fogházbüntetést (10 Ft, 15 nap fogház) szabott ki a bíróság, a liszt engedély nélküli szállítását azonban nagyon szigorúan büntették. Egy 1948-as perben egy vagyontalan asszonyt 6 hónap börtönre, 3 év közügyektől való eltiltásra, 200 Ft vagyoni elégtételre és 1 hónap kitiltásra ítéltek, mert orosz hadifogságból hazatérő férjének illegálisan szerzett lisztet, és azt engedély nélkül vitte haza.

62 BKMÖL XXV. 30/b. B. 4062/1949. Uo. B. 3705/1948. A parasztok vidékről felvitték az élelmiszert Pestre, és ott eladták. BKMÖL XXV. 30/b. B. 3381/1948.