Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: ADALÉKOK AZ 1950-ES ÉVEK „IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSÁNAK" TÖRTÉNETÉHEZ

vizsgálat során pedig még 23 szarvasmarha levágását ismertették be vele. Mivel a beismerést a tárgyaláson nem erősítette meg, a szakértőnek felkért hentes szerint pedig a borjút nem gyakorlott módon vágták le, 1 hónap fogházbüntetéssel sújtották az ítélkezők.

45 Egy másik szegényparaszt esetében, szintén borjúvágásért a bíróság 200 Ft pénzbüntetés kiszabását látta megfelelő büntetésnek. A büntetések kulák vagy hentes foglalkozású elkövető esetében rendszerint súlyosabbak voltak. 1946-ban egy hentes vásárlási és vágási engedély nélkül szerzett és vágott le egy 133 kg-os disznót, aminek a húsát a hatósági árnál drágábban értékesítette. A tettet a bíróság vétséggé fokozta le, s végül csak árdrágítás miatt kapott 14 nap fogházat és 3 év közügyektől való eltiltást. 1949-bcn hasonló tettért (5 kg húst vett engedély nélküli vágásból és azt drágábban értékesítette) egy másik húsiparost árdrágítás és közellátás veszélyeztetése miatt összesen 15 napi fogházra és 500 Ft büntetésre ítéltek, egy 60 holdas gazdálkodóra, szintén 1949-ben, 2000 Ft büntetést róttak ki birkavágásért.

46 A kiszabott büntetések mértéke tovább nőtt az ötvenes években. Egy 35 kg-os sertés levágásáért, 1951-ben a kisiparos elkövető 2 hónap börtönt és 500 Ft pénzbüntetést kapott, míg egy vagyontalan kubikus asszony 3 hónapos börtönbüntetését felfüggesztették.

47 A kecskeméti járásbíróság egy marhakupec kulákot 6 hónap börtönre, 1 év közügyektől való eltiltásra, valamint a bűnjelként lefoglalt hús, zsír és bőr elkobzására ítélte, mert egy ürü kényszervágását utólag sem jelentette be, bőrét 24 óra alatt nem szolgáltatta be, illetve levágott egy 60 kg-os disznót engedély nélkül. Egy másik kulák vádlott pedig 10 hónap börtönt, 1000 Ft pénzbüntetést, 1000 Ft vagyonrész-elkobzást, 3 év közügyektől való eltiltást és 6 hónap kiutasítást érdemelt egy sertés és három ürü feketevágásáért.

48 A beszolgáltatás elmulasztása miatt indított büntetőeljárások nagy része kenyérgabona be nem adása miatt indult. A vizsgált, 1946-ból való perek (23 eset) vádlottjait az ítélkezők egytől egyig felmentették. A bíróság elfogadta védekezéseiket, hogy az orosz hadsereg által okozott károk miatt nem tudtak elegendő terményt beadni, vagy hogy beadás esetén saját családjuk kenyérfejadagja került volna veszélybe. Az 1947-48^19-es évekből fellelt, büntetéssel záruló ügyekben a szegényebb parasztságot felfüggesztett pénzbüntetésre, illetve rövidebb fogházbüntetésre ítélték. 1949-ben egy 56 holdas, hatgyermekes gazdálkodó 2513 kg búzaterményt nem szolgáltatott be az államnak, bevallása szerint azért, mert nem tudta, hogy tartozik. Első fokon 3 hó fogházat kapott és 3 év hivatalvesztést.

49 A budapesti felsőbíróság súlyos „közérdek- és társadalomellenes magatartás" miatt 7 hónap börtönre, 5 év hivatalvesztésre és 1000 Ft pénzbüntetésre súlyosbított.

50 Egy másik gazdát ugyanilyen büntetéssel sújtott a másodfokú bíróság jelentősen súlyosbítva az elsöfo45 BKMÖL XXV. 30/b. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság (Kecskeméti Törvényszék 1950-ig) iratai. Peres iratok (a továbbiakban: XXV. 30/b.). B. 3460/1949. 46 Egy átlagos kulákcsalád havi jövedelme 960 Ft volt 1952-ban. - Pető Iván-Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története. Budapest, 1985. 216. 47 BKMÖL XXV. 30/a. 1951. El. 1. C. 5. és 5/2. Kimutatás a kecskeméti megyei bíróság és területén lévő járásbíróságoknál letárgyalt engedély nélküli vágási ügyekről. A kalocsai és kiskunfélegyházi járásbíróság ítéletei. 48 Uo. 1951. El. I. C. 5/2 és 5/5. Kimutatás a kecskeméti megyei bíróság és területén lévő járásbíróságoknál letárgyalt engedély nélküli vágási ügyekről. A kecskeméti járásbíróság ítéletei. 49 BKMÖL XXV. 30/b. B. 444/1949. 50 1 mázsa búza begyűjtési ára 60-80 Ft 1951-ben. - Závada Pál: Kulákprés. Budapest, 1986. 337.