Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: ADALÉKOK AZ 1950-ES ÉVEK „IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSÁNAK" TÖRTÉNETÉHEZ

1951 júliusában, mivel Bács-Kiskun megye országos viszonylatban igen rossz helyen állt tojásbeadásban, a bíróság elnöke a következőkről tájékoztatta a járásbíróságokat: iy

A hét folyamán az államrendőrség a tojás beadást ez ideig nem vagy elenyésző mértékben teljesített kulákok közül járásonként kb. kettőt át fog adni a vádhatóságoknak. Ezekben az ügyekben előállítással gyors ítéletet kell hozni megfelelő büntetéssel" Az előállítások, a jelentés szerint kb. a beadási határidővel egy időben fognak történni. Ha a vádlott azzal védekezik, hogy a határidőig még be akarta adni a tojást, még ha őrizetbe kerül is, ennek nincsen akadálya, hiszen hozzátartozói a beadást teljesíthetik. Ha ez nem történik meg, akkor nyilvánvaló, hogy nem is akarta teljesíteni, ,,/tz a nagyobb anyagi erejű kulák, aki a határidő előtt 1-2 nappal még egyáltalán nem vagy csak elenyésző mértékben tett eleget a tojás beadási kötelességnek, ezzel rossz példaadást nyújtott és a begyűjtési tervet és a közellátás érdekét veszélyeztette, akkor is, ha 1-jéig még egy nap lenne is véletlenül. Ezek megfontolásával kell tehát a megfelelő ítéletet hozni." 1 A felsőbb irányítás azt is megszabta, mely időszakokban hány pert kell vagy lehet lefolytatni a bíróságokon. Az aratási időszakban például nem javasolták feketevágási ügyek tárgyalását, a dolgozó parasztokat ugyanis nem szabad elvonni az aktuális munkáktól.

32 Júliusban kulákokat is csak egészen kirívó esetekben vigyen a bíróság elé az államügyész, sőt, az előzetesben levő kulákok esetében a közvádlók népgazdasági érdekből - indítványozzák a szabadlábra helyezést, a bíróság pedig adjon helyt ezeknek az indítványoknak.

33 A tej beszolgáltatás miatti bűnügyek számát - írja egy másik jelentés - le kell csökkenteni, járásonként csak egy-egy ügy legyen folyamatban, ellenséges érzületű és nagy mennyiséggel adós kulákok és dolgozó parasztok ellen.

34 Ugyanakkor, szintén aratási időszakban a beadott termények minősége körüli problémák megoldására „feltétlenül bíróság elé kell állítani, és keményen megbüntetni néhány olyan termelőt, aki egészen éretlen állapotban takarította be terményét, és megkísérelte annak beadását."

35 Amennyiben például a nagy számban bíróság elé állított, őszi vetési munkákat elszabotáló kulákok ellen hozott ítéleteknek nem lenne foganatja, a rendőrség és az ügyészség a bűnvádi eljárások számát redukálni fogja. „[...] a várható előállítások száma megyei viszonylatban az eddiginek kb. 1/4-ére fog csökkenni", ezekben az ügyekben azonban „azonnali, de alapos tárgyalás után az eddiginél súlyosabb ítéletek hozatala kívánatos"/

6 d) Tanító, nevelő szándékkal... „Minden bírónak tisztában kell lenni azzal, hogy a kulák nem akar teljesíteni, minden praktikát felhasznál, a dolgozó egyéni paraszt pedig kisárutermelő, azaz lényegében kapitalista. Hogy a dolgozó paraszt lássa, hogy a kapitalista út elzárult előtte, látnia kell, hogy a kulák ellen csapásokat osztunk, mert az igazság az, hogy a szocialista fejlődés, a kollektív út a dolgozó egyéni paraszt érdeke is, még nem egyformán világos az egyénileg dolgozó parasztok mindegyike előtt. A meggyőzés mel31 BKMÖL XXV. 30/a. 1951. El. 1. D. 52. Tojásbeszolgáltatás elmulasztása miatti bűnügyek. 32 Uo. 1951. El. I. D. 59. Feketevágásos ügyek tárgyalása az aratási munkák alatt. 33 Uo. 1951. El. 1. D. 55/3. j4 Uo. 1951. El. I. D. 74. Tejbeszolgáltatással kapcsolatban indult bűnügyek. 35 Uo. 1952. El. I. D. 74. Őszi munka.