Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: ADALÉKOK AZ 1950-ES ÉVEK „IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSÁNAK" TÖRTÉNETÉHEZ

lett fontos a kulákok érvényesülésének lehetetlenségét előttük bebizonyítani.'''' A bíróságoknak tehát időről időre ki kellett emelni az ügyek sorából azokat, amelyek az osztályellenség leleplezésére, a dolgozók nevelésére, felvilágosítására alkalmasak voltak. Az ilyen pereket helyszíni tárgyaláson, az adott város vagy község nyilvánossága előtt folytatták le, az ítéletet hangos híradó útján és a helyi újság hasábjain is leközölték. Ezeket az ügyeket úgy kellett tárgyalni, „hogy a vádlott személyi és a cselekmény elkövetésének körülményei - nemcsak a vád tárgya, hanem a vádlott előző magatartása, esetleges erkölcsi hibái stb. megfelelően felszínre kerüljenek, kiemelődjenek mind a tárgyaláson, mind az ítéletben." A vádlottnak a cselekményen kívüli „ellenséges és aljas mivoltára" utaló egyéb adatok megfelelő hangsúlyt kapjanak. ,,/í tavaszi munkát elmulasztó kulákot - magyarázza a megyei bíróság elnöke - pl. még jobban megvetik a dolgozók, ha pl. egyébként is duhajkodó, feleségét otthagyta stb. Ezek a körülmények is az ügyhöz tartoznak, nem magánügyek, mint. a régi felfogás vallotta"

2

* Ha például a feketevágást munkás vagy dolgozó paraszt követi cl, „a tettes egyéniségét igen alapos vizsgálat tárgyává kell tenni. Meg kell állapítani, hogyan tett eleget beszolgáltatási kötelezettségének, illetve milyen a munkához való viszonya (munkaegység, norma, teljesítmény stb.). Az ilyen vizsgálat a legtöbb esetben arra fog vezetni, hogy azok vetemednek feketevágásra, akik az államifegyelmet vagy a munkafegyelmet is megsértik."

39 Az ügyek kiválasztásakor vigyázni kellett arra, hogy nagyobb súlyú, jó nyomozati anyaggal rendelkező ügyek kerüljenek tárgyalásra, olyan körülmények pedig, amelyek a hallhatóság körében szánalmat ébreszthetnének a vádlott iránt (pl. öregség, betegség, sok gyerek stb.), ne legyenek.

4 „Valamennyi bíróságnak át kell érezni azt a felelősséget, amely a mezőgazdasági munkák jó, pontos és gyors elvégzésének biztosításával kapcsolatban bíróságainkat terheli. Ezt a felelősségtudatot bírói karunkban erősíteni kell" - fogalmazott 1951 nyarán a Kecskeméti Megyei Bíróság elnöke járásbíróságainak kiküldött tájékoztatójában.

41 A bíróságok munkavégzését a rendszeres jelentésekhez fűzött értékeléseken túl az ítélkezők ellen kilátásba helyezett szankciók révén is igyekeztek javítani a felettes szervek, ahogy ezt az alábbiak jól illusztrálják: „figyelmeztetem elnök kartársat [ti. az adott járásbíróság vezetőjét], hogy a megyei bíróság területén szinte kivétel nélkül valamennyi járásbíróság hozott [...] meg nem engedett enyhe ítéleteket" kulákok és feketézők ellen. „Eddig az ilyen ítéleteket észrevételeimben kifogásoltam és helytelenségükre rámutattam. Ezentúl azonban minden esetben felügyeleti intézkedést fogok alkalmazni, súlyosabb esetekben pedig fegyelmi eljárást indítok."

4

" 37 BKMÖL XXV. 30/a. 1952. El. I. D. 48. Begyűjtési, gabonabeadási ügyek tárgyában. 38 Uo. 1951. El. 1. D. 54-55. j9 Uo. 1952. El. I. D. 57. A feketevágások fokozottabb üldözése tárgyában a megyei bíróság elnöke a járásbíróságoknak. 1952. augusztus 22. 40 Uo. 1951. El. I. D. 54-55. 41 Uo. 1951. El. 1. D. 55. Az 1951. évi aratás, cséplés és terménybegyüjtés során elkövetett bűncselekmények tárgyában. 42 Uo. 1951. El. 1. D. 21. A megyei bíróság elnöke a járásbíróságoknak. 1951. március 15. A fentebb idézettek alátámasztására idézünk a megyei bírósági elnök 1950. évi jelentéséből. ,A [kalocsai] járásbíróság gyakorlata súlyos kifogás alá esik, mert a kulákokat igen enyhén, s alig valamivel súlyosabban büntette, mint a közép- és kisparasztokat. Az esetleg szükséges intézkedés iránt az ügyek alaposabb kivizsgálása után kívánok előterjesztést tenni. Mindenesetre a járásbíróság elnöke.