Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: ADALÉKOK AZ 1950-ES ÉVEK „IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSÁNAK" TÖRTÉNETÉHEZ

súlyához képest arányosnak és meggyőzőnek is kell lenni. A szembetűnő túlzás épp oly káros, mint az enyheség és liberalizmus""* Ezért például beadási kötelezettség elmulasztásával vádolt, 70 éven felüli, idős és törődött kulák vádlottak esetében csak egészen kirívó esetekben írnak elő az utasítások szigorúbb szabadságvesztés büntetést. Az átlagos esetekben az agg, beteg vádlottaknál felfüggesztett börtön mellett nagyobb mértékű pénz mellékbüntetést kellett alkalmazni.'

5 Helytelennek és károsnak ítélte a felsőbb hatóság a kitiltásnak mint mellékbüntetésnek „nyakló nélküli" alkalmazását. „Ez tisztára kuláklikvidálás, zavart kelt a faluban, nem is szólva a gazdaságilag hátrányos következményről, mert a föld legalábbis átmenetileg műveletlenül maradhat" - szól az indoklás. A kitiltást a továbbiakban csak teljes vagyonelkobzás esetében ajánlja a szakminisztérium.

26 Az ingatlanvagyon-elkobzások kimondását a megyei bíróság elnöke a Párttal és a Tanáccsal való előzetes megbeszélés alapján tartja célszerűnek, a súlyos esetekben. Ennek politikai és ideológiai okait - a fentiekkel egybecsengő módon - abban látja, hogy „a sorozatos vagyonelkobzás kuláklikvidálás jellegű lenne, s ma még a kulák munkájára szükség van [...], másrészt a helyi viszonyok ismerete nélkül mi sem biztosítja, hogy az elkobzott ingatlant megművelni képes tszcs vagy állami gazdaság van-e a közelben" amelyek egyébként is inkább munkaerő-, mint földhiánnyal küszködnek. A megyében kialakult gyakorlat szerint a bíróságok nem föld, hanem ház, ingó vagyontárgy vagy pénzértékben meghatározott vagyonrész erejéig mondták ki a vagyonelkobzást.

27 c) Gyors, hatásos ítéletek Az igazságszolgáltatási szervek működése az iratok tükrében kampányjellegűnek tűnik. A fontosabb mezőgazdasági munkák kezdetekor gyors, elrettentő ítéleteket hoztak, disznóvágási idényben soron kívül tárgyalták le a feketevágásos ügyeket. Az „időszerű" közellátási ügyeket az ügy kézhez vételétől számított, legkésőbb 8. napon tárgyalásra kellett bocsátani.

28 Az ügymenet biztosítása érdekében gyakran az igazságügyi dolgozók rendes évi szabadságolását is felfüggesztették.

29 A dunavecsei járás 1951 nyarán meglehetősen elmaradt az aratás kezdésével. A járásbíróságon rövid idő alatt három kulákot ítéltek el többéves börtönre (1,5-2 év), pénzbüntetésre (1500^000 Ft) vagyonelkobzásra (6000-10000 Ft-a vagyon fele), és kiutasításra (6 hónap-1 év), mert árpájukat nem kezdték el időben aratni. A büntetések hatására - a jelentés szerint - a munkák nagymértékben fellendültek/

0 BKMÖL XXV. 30/a. 1951. El. I. D. 59. Feketevágásos ügyek tárgyalása az aratási munkák alatt. Uo. 1951. El. 1. D. 25. Uo. 1951. El. 1. D. 61. Az IM a megyei bíróság elnökének. 1951. július 6. Uo. 1951. El. I. D. 45. A megyei bíróság elnöke az igazságügy-miniszternek a Legfelsőbb Bíróság ingatlanvagyon-elkobzási gyakorlatával kapcsolatban. 1951. május 26. Uo. 1951. El. 1. D. 80. Időszerű közellátási ügyek soron kívüli tárgyalása. A megyei bíróság elnöke a járásbíróságoknak. 1951. november 9. BKMÖL XXV. 64. A Kecskeméti Államügyészség iratai. 1948. El. 1. A. 38/31. államügyészek évi rendes szabadságának felfüggesztése a cséplési és begyűjtési bűncselekmények kapcsán indult ügyek ellátása miatt. BKMÖL XXV. 30/a. 1951. El. I. D. 55/4. 1951. évi aratás, cséplés és terménybegyüjtéssel kapcsolatosjelentés. A megyei bíróság elnöke az igazságügy-miniszternek.