Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: ADALÉKOK AZ 1950-ES ÉVEK „IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSÁNAK" TÖRTÉNETÉHEZ

gében a mennyiség másodlagos."

1 Szintén a gabonabeadás ügyét érintik a zsizsikes gabona beszolgáltatására vonatkozó bizalmas utasítások. Ezek szerint a kuláknak minden módja és eszköze (fertőtlenítés, tiszta zsákok, gondos, körültekintő vizsgálat) megvan ahhoz, hogy gondoskodjék a zsizsikfertőzés elkerüléséről, míg a dolgozó parasztok anyagi lehetőségei kisebbek az intézkedések megtételére. Ha tehát a kulák zsizsikes gabonát ad be, „úgy teszi ezt azért, mert károsító szándék vezeti, vagy legalábbis teljes tudatában van annak, hogy a zsizsikfertőzés a közellátásra nézve milyen következményekkel járhat" Ellenben a kis- és középparasztok esetében ez a szándék - egyes kivételektől eltekintve - általában hiányzik.

19 b) Taktika „harc" közben Az IM utasításai alapján közellátási ügyekben a kulákok ellen mindig ki kellett használni az ítélkezésnél a törvény adta lehetőségeket. „Indokolatlan, hogy a kulákokkal szemben nemcsak az enyhítő szakaszt alkalmazzák, hanem a büntetés középmértékét sem közelítik meg a legtöbb ítéletben. Ezentúl tehát a büntetés középmértékét általában alkalmazni és a törvényes lehetőségek között azt túl is kell haladni." Kulákok ügyében, enyhítő körülmények alkalmazása miatt gyakran dorgálásban részesültek a megye járásbíróságai. A megyei bíróság elnökének egy dátum nélküli, piszkozatban megmaradt előadása a következőket tartalmazza: ,^4 'szegény kulák' és a 'jó kulák', valamint az álhumanista 'öreg kulák' mellett a mi területünkhöz fűződik az a szomorú dicsőség, hogy bíróságaink feltalálták a 'homoki kulák'

21

, sőt a község neve után konstruált 'szanki kulák', valamint az 'igazságügyi kulák', sőt 'közigazgatási kulák', 'igazságügyi szempontból középparaszt' kategóriákat.". A fenti gyakorlatnak azonnal és gyökeresen véget kell vetni. „Bíráink ne azt nézzék, hogy a kulák büntetlen előéletű, hogy családja van, hogy egyébként nem gyilkolt, vagy a beszolgáltatásnak eleget tett, mert ez a bűncselekmények súlyát [...] nem csökkenti." A kulák a nép, az állam esküdt ellensége, és éppen ezért követi el a bűncselekményeket, vele szemben tehát a törvény teljes szigorát ténylegesen alkalmazni kell

22

. „Az a bíró pedig, aki ezt nem tudja, vagy nem akarja, az nem alkalmas a proletárdiktatúra bírói funkciójára. "

23 Az Igazságügyi Minisztériumból érkezett utasítások ugyanakkor az indokolatlanul súlyos ítéletek ellen is felszólalnak. Tudniillik ezek „nem felelnek meg a Párt és Kormányzatunk parasztpolitikájának. A túl súlyos ítélet nem meggyőző és nem arányos, szánalmat kelt, nyugtalanságot idéz elő a faluban. A bűnöző kulákok cselekményeit megfelelő eréllyel kell megtorolni, a büntetésnek azonban a cselekmény 18 BKMÖL XXV. 30/a. 1952. El. I. D. 48. Begyűjtési, gabonabeadási ügyek tárgyában. A megyei bírósági elnök a járásbíróságoknak. 1952. július 19. 19 Uo. 1950. El. XX. P. 39. 20 Uo. 1951. El. I. D. 16. A kulákok feketézési és közellátási ügyeiben ítélkezés. 21 A „homoki kulák" elmélet lényege a magyarázat szerint az, hogy „o földek rosszabb minőségében keresték bíróságaink is annak okát, hogy megyénk a különféle termények beszolgáltatása terén általában elmaradt, illetve az utolsó helyen állt. Csak amikor a begyűjtésért folyó harc során egymás után kerültek bíróság elé a termények garmadáját több évre visszamenőleg felhalmozó, elrejtő kulákok, akiknek földje ugyancsak nem volt fekete föld, akkor döbbentünk rá, hogy a begyűjtésben való elmaradásnak első és döntő oka az ellenség szabotálása." BKMÖL XXV. 30/a. 22 I I Uo. 23 Uo. 1951. El. I. D. 16. A kulákok feketézési és közellátási ügyeiben ítélkezés.