Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: ADALÉKOK AZ 1950-ES ÉVEK „IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSÁNAK" TÖRTÉNETÉHEZ

amely érezhető hátrányt jelent a vádlottnak". Ha egyes területeken a feketevágás nagy méreteket ölt, dolgozó parasztok esetében sertésvágás miatt is lehet börtönbüntetést kiszabni.

14 A terménybegyüjtés

15 és a -készletek veszélyeztetését az állam szintén szigorúan büntetni kívánta. Annak okát, hogy a begyűjtési terveket több község és város nem teljesítette, megint csak a kulákok magatartásában keresték, akik igyekeznek, úgymond, magukat kivonni a beszolgáltatás alól és a dolgozó parasztokat is ilyen irányban befolyásolják. „A megyében végzett helyszíni vizsgálatok eredményei már most is arra engednek következtetni - olvasható egy 1950-ben keletkezett bizalmas tájékoztatóban - , hogy a kulákok sok esetben terményfeleslegüket nem adják állami készletbe, hanem tartalékolják, egyrészt azért, hogy azt a feketepiacon értékesíthessék, és így hasznukat növeljék, másrészt, hogy hiányok mesterséges előidézésével a közellátás terén nehézségeket támasszanak azzal a céllal, hogy azt később politikailag is kihasználják"}

6 Ezért tehát a termény rejtegető és feketéző kulák vádlottal szemben példamutatóan szigorú büntetés kiszabása indokolt — hangsúlyozza a megyei bíróság elnöke. A szegényebb földművelők ügyeit a helyi végrehajtó bizottságok a legnagyobb körültekintéssel és gonddal fogják kiválasztani, „a bíróságok munkája tehát meg van könnyítve azzal, hogy nyilvánvalóan megszűrt, nem nagyszámú és kellően előkészített kis- és középparaszti ügy fog csak e tárgykörben bíróság elé kerülni", Ezeket az ügyeket nem szabad sablonos ügyeknek tekinteni, hanem annak a néhány ítéletnek olyan hatást kell kiváltani, „hogy azon okuljon a járás öszszes dolgozó parasztja ."'

7 A kommunista párt álláspontját beszolgáltatási ügyekben jól tükrözi az a szigorúan bizalmas megyei bírósági közlés is, amely szerint a gabonabeadásra kötelezett személy mulasztás esetén nem védekezhet azzal, hogy családtagjainak fejadagja és a következő évre szánt vetőmag visszatartása után nem maradt elegendő mennyiség a beadásra. ,Jdelytelen tehát a kérdést úgy felvetni, hogy 'a beadást a fejadag megelőzi, vagy hogy köteles a fejadagot is beszolgáltatni', hiszen ezzel „erősítjük azt a hangot, amely a fejadag címén a beadást szabotálja." „Ha pl. a terhelt elcsépelt 50 q-t, fejadagja, vetőmagja 20, beadása 40, s csak 25 q-t adott be, akkor a beadási kötelesség nem teljesítéséért elítéli a bíróság, s nem is döntő, hogy a mennyiséget 5 qban állapítja meg mellesleg, mert a hangsúly a beadás nem teljesítésén van, lénye14 BKMÖL XXV. 30/a. 1951. El. I. D. 41. ítélkezés a feketevágási ügyekben. Egy 1951. május 3. napján kelt IM-rendelet továbbítása a járásbíróságok felé. 15 Az 1945-ös begyűjtési rendelet a beadandó mennyiséget birtoknagyság szerint állapította meg, s a kenyérgabona és a zsír mellett árpa, zab, köles és kukorica, valamint olajos magvak beszolgáltatását is előírta. 1946-tól évente növelték a beadandó termények körét, illetve mennyiségét, a beszolgáltatás alól mentesülők számát csökkentették. A beszolgáltatás menete a háborútól megszűnéséig, 1956-ig gyakorlatilag nem változott. A gazdák a betakarítást követő 15 napon belül kötelesek voltak beszolgáltatni a termény megfelelő hányadát, azaz felkínálni az államnak megvételre. A felvásárlást megbízott kereskedők bonyolították le, a beadás teljesítését a gazdakönyvbe jegyezték fel. Mulasztás esetén a gazda írásbeli felszólítást kapott, s ha 8 napon belül sem telt eleget kötelességének, a begyűjtést helyszíni elszámoltatás során hajtották végre Amennyiben az elszámoltatolt földműves gazdaságában eszközölt házkutatás során előkerült a beadandó termény, azt karhatalom segítségével elkobozták és elszállították, a gazdát pedig feljelentették az ügyészségen. 16 BKMÖL XXV. 30/a. 1950. El. XX. P. 36. 17 Uo. 1951. El. I. D. 8. Tájékoztatás és jelentéskérés elszámoltatási ügyekben. A megyei bíróság elnöke a járásbíróságoknak. 1951. február 6.