Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: ADALÉKOK AZ 1950-ES ÉVEK „IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSÁNAK" TÖRTÉNETÉHEZ

tőkeelvonásnak, amely révén - mint az köztudott - a nehézipari ágazat fejlődését kívánta elősegíteni az akkori politikai vezetés. E mesterségesen fenntartott szisztémának, valamint a mezőgazdaság szocialista átalakításának komoly ellentáborát, a paraszti rétegeket sajátos társadalompolitikai és gazdasági intézkedésekkel igyekezett megosztani és ellehetetleníteni a kommunista hatalom. A tehetősebb, nagyobb földekkel, termelőeszközökkel rendelkező gazdákat a földadón és a beszolgáltatáson kívül az 1948-ban bevezetett, „mezőgazdaság-fejlesztési járuléknak" csúfolt különadó, termeltetési kényszer, valamint a tagosítási eljárások tették tönkre, míg a kis- és középparasztokat az évről évre fokozódó begyűjtési terhek kényszerítették be a téeszekbe. E gazdaságpolitika következménye: a földek elhagyása, a parasztság nagyfokú elszegényedése, az árutermelésre képes rétegek tönkremenetele az ország élelmiszerellátásában erősen éreztette hatását. A helyzetet azonban nem a gazdaságpolitika korrigálása, hanem a „bűnösök" felelősségre vonása révén kívánta megoldani a politikai vezetés. Ekkor vált szokássá a mezőgazdasági problémák büntetőjogi kezelése. II. Igazságügy-minisztériumi utasítások a Rákosi-korszakból Bács-Kiskun megye mindig fontos térségnek számított az ország élelmiszerellátása szempontjából, így a tárgyalt időszakban különösen nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a megye pontosan teljesítse az előírt terménybegyűjtéseket, mindamellett persze, hogy az egész ügyet egyfajta politikai presztízskérdésként is kezelték. A másik fontos tényező témánk szempontjából az volt, hogy a megye területén sok kulákot tartottak nyilván az országos listák, akiknek gazdasági erejét és befolyását, az ellenforradalommal szorosan összekapcsolódott múltját rendkívül veszélyesnek ítélte meg a kommunista pártvezetés. A közellátási fronton zajló harc sikeréért az illetékes begyűjtési és közellátási szerveken kívül a bűnüldözési hatóságok is sokat fáradoztak, és különösen fontos feladatot kapott az igazságszolgáltatás. Erről tanúskodnak a Kecskeméti Törvényszék, majd Megyei Bíróság elnöki irataiban fellelhető minisztériumi utasítások és a megyei bíróság elnökének tájékoztatói. A közellátással kapcsolatos bűncselekményeket e körlevelek különböző kategóriákba sorolva kezelték, így külön foglalkoznak a feketevágásokkal, a beszolgáltatás, a terményrejtegetés eseteivel, a mezőgazdasági munkálatok elmulasztásával és egyéb bűncselekmények, pl. az engedély nélküli terményszállítás kérdéseivel. Az utasítások elsősorban a kiszabható büntetések helyes mértékét igyekeztek meghatározni, illetve - a kommunista párt parasztpolitikájával összhangban - a földműves társadalom egyes rétegeivel szemben alkalmazandó diszkriminációra hívták fel az ítélkezők figyelmét. A körlevelek rávilágítanak a közellátási bűncselekményekkel kapcsolatos bírósági munka kampányjellegére, az alkalmazott stratégiákra és a megvalósítandó gazdaságpolitikai, társadalmi célokra.