Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)
TANULMÁNYOK - TÁNCZOS-SZABÓ ÁGOTA: ADALÉKOK AZ 1950-ES ÉVEK „IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSÁNAK" TÖRTÉNETÉHEZ
a) Megfelelő arányosság - éles határvonal Az ún. feketevágásos ügyek kapcsán már egy 1948-ban keletkezett igazságügyminisztériumi irat megállapította, hogy a bíróságok ítéletei meglehetősen enyhék a leggyakrabban előforduló közellátási bűncselekmények terén, így - tekintettel az engedély nélküli vágások okozta nemzetgazdasági károkra - az államügyészségekre fokozott felelősség hárul, hogy szigorúbb büntetések kiszabását indítványozzák, vagy perorvoslattal éljenek az enyhének tűnő ítéletekkel szemben. 10 Mint azt egy 1950. évi utasításból megtudhatjuk, az említett bűncselekmények nemcsak az ország gazdasága szempontjából károsak, de egyben a „kuláktámadásnak" is megjelenési formái, nemcsak akkor, ha maga a kulák vág, hanem akkor is, amikor kis- és középparasztokat bujtogat ilyen cselekmények elkövetésére. A kulák és a vele egy megítélés alá eső hentes ugyanis nyerészkedési vágyból követi el tettét. A magyarországi szarvasmarha-állomány megvédéséhez tehát a bíróságoknak is hozzá kell járulniuk, s ehhez az alábbi büntetések kiszabása látszik célravezetőnek: szarvasmarha feketevágásáért a kulákot 6-12 havi szabadságvesztés sújtsa, míg a kis- és középparasztok ügyeiben 2-3 havi fogház kiszabása indokolt, amit - kirívó eseteket kivéve" - fel kell függeszteni. Engedély nélküli sertésvágás esetén a kulák 3-8 havi szabadságvesztést kapjon, a szegényebb parasztok pedig rövid időtartamú, felfüggesztett szabadságvesztés büntetést. 12 Az egy hónappal utóbb, 1951 januárjában kibocsátott igazságügy-miniszteri utasítás már azt javasolja, hogy az ítélkezők egyes súlyosabb ügyekben szabjanak ki 1 évet meghaladó börtönbüntetéseket is, amelyek „majd észre térítik a kulákot, és meg fogja fontolni, hogy feketén vágjon"} Még ugyanez év májusában a minisztérium a feketevágással kapcsolatos bűncselekmények üldözésének és a büntetések mértékének fokozását követelte a bíróságoktól. A körlevél hatására a megyei bíróság elnöke a járásbíróságok számára megfogalmazott levelében a következőket írja: „a kulák ügyekben a bíróságok ragaszkodjanak az egyszerű feketevágásoknál is a 2 év és ezt meghaladó ítéletekhez, amit több állat levágása vagy egyéb súlyosabb esetekben a törvényes maximum eléréséig emeljenek fel. Minden esetben ki kell szabni a megfelelő súlyos pénzbüntetést és vagyonelkobzást is." Változtatni kell ugyanakkor a középparasztok feketevágásos ügyeiben eddig követett gyakorlaton is. ,^4nnyi figyelmeztetés után most már érezhető szigorral kell tudatosítanunk, hogy a dolgozó parasztokkal szemben sem lehet elnéző igazságszolgáltatásunk" Borjú- vagy marhavágás esetén felfüggesztés nélküli börtönt kell kimondani, „de vigyázni kell a kulák és a dolgozó paraszt büntetése közötti éles határvonalra". S értés vágáskor dolgozó parasztokkal szemben elégséges az 500 Ft körüli pénzbüntetés, konkrét ügyekben azonban „e pénzbüntetés mértéke olyan mértékben emelendő, 10 BKMÖL XXV. 30/a. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság (Kecskeméti Törvényszék 1950-ig) iratai. Elnöki iratok (a továbbiakban: XXV. 30/a.). 1948. El. 1. A. 24. IM a Főállamügyésznek. 1948. november 27. 11 Kirívó esetnek számít, ha az elkövető több állatot is levág vagy szembetűnő a károsító szándék. 12 BKMÖL XXV. 30/a. 1950. El. XX. P. 41. A Budapesti Felsőbíróság elnöke a megyei elnöknek. 1950. október 31. 13 Uo. 1951. El. I. D. 2. IM-utasítás. 1951. január 13.
