Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR: ÁLLATTARTÁSUNK A HOMOKHÁTSÁG KÖZEPÉN A XVII. SZÁZADBAN

lepér, Halas 593 marha 593 lepér, Kecskemét 6-700 marha, 6-700 lepér, Abony 364 marha, 364 lepér, foltiak [Fót] 30 marha, 30 lepér, Tas 65 marha 65 lepér.

33 A stílus itt nem az „embert", hanem a török katonai és állami igazgatást jellemzi. A különféle katonai egységek részéről történt rablások és az ezek mértékét nem ritkán meghaladó adók kíméletlen behajtása a mezőváros anyagi bázisát, társadalmát teljesen szétzúzta. Ennek igazolásaként álljon itt néhány adat: Kecskeméten a 11 és 50 vadszám után 1684-ben 271 gazda, 1686-ban pedig már csupán 94 gazda adózott. Csak ez az egyetlen adat kellően érzékelteti, hogy a tehetősebb családok - amelyek e mezőváros pénzbeli és különféle igás szolgáltatásainak teljesítésére leginkább igénybe vehetők, kötelezhetők voltak - vagyona, termelőeszközei két éven belül milyen katasztrofálisan csökkentek. Egyébként rendkívül figyelemreméltó, hogy - sok hamis illúzióval szemben - ezekben a kaotikus években a nagyobb vagyonok is mennyire sérülékenyekké váltak: az 50 és 100 vadszám után adózók száma a jelzett két éven belül 62-ről 1 l-re csökkent! A tartalékok felemésztésének a mértékét jól jelzi, hogy a 101 és a 200 közötti vadszámmal rendelkezők 12-ről 4-re, az ennél is nagyobb vagyonú, ekkor dúsgazdagoknak vélt családok száma pedig 10-ről 3-ra apadt.

34 Lényegében hasonló következtetésre jutott Nagykőrös forrásainak feltárása során Buza János is, amikor az 1687-es év adatai alapján kirajzolódó gazdasági katasztrófáról szólt. Ott is már az előző években a tatár csapatok rablásai korábban nem tapasztalt pusztulást eredményeztek. Annak érdekében, hogy minél pontosabban lássuk, hogy Kecskemét leggazdagabb családjai mennyire megszenvedték a „keresztény" hadak feltűnése előtt a városra zúduló terheket, rablásokat, egy újabb összesítést érdemes beiktatni. A minél tárgyilagosabb összehasonlításhoz célszerűnek látszott az első nagy katasztrófát hozó évet, 1683-at megelőző állapotokat felidézni.

33 V. táblázat Kecskemét legmódosabb gazdái az 1680-as években Név Vadszámuk Név 1682-ben 1688-ban Balogh István 205 22,5 Bíró György 304 16 Bíró János 252 62 Deák Pál 800 200 Dékány György 350 48 Hegedűs István 400 33 Illyés István 250 64 Kalocsa István 800 150 Kamarás Ambrus 800 40 Nagy István 284 60 NAGY SZEDER István, 1926. 50. Ez a feljegyzés is jelzi, hogy az elrabolt jószágoknak csak egy részét tudták komoly ellenszolgáltatásként az egyes települések visszaszerezni. Az egyéb értékekről és emberekről nem történt említés. Ezt az állítást igazolja az I. sz. táblázat is. Ezen néhány év - tehát nem a török kiűzésének másfél évtizedére vonatkozó - eseményei, katonai és közigazgatási következményei önmagukban is megérdemelnék, hogy e térség egészére gyakorolt hatását alaposabban felmérjük. A vadszámra vonatkozó adatokat a jelzett két év adókönyveiből gyűjtöttük ki. BKMÖL IV. 1508/c.