Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT

maradt fenn, így nem tudhatjuk meg pontosan, hogy hol, melyik egyesületben, hány zsidó volt, és később hány maradt, illetve mennyinek szűnt meg a tagsága. A fennmaradt dokumentumok szerint a Kecskeméti Gépgyár Teke Egyesülete hivatalosan bizonyította, hogy tagjai között nincs zsidó származású egyén. Érdemes megjegyezni, hogy Kiskunhalason a Kereskedő Egyesület utolsó gyűlésére 1942. október 28-án került sor, ezzel szemben Kecskeméten 1943-ban még működött a Kecskeméti Kaszinó és az OMKE kecskeméti fiókja is, zsidó vezetőkkel.

213 A második zsidótörvény hatása a különböző foglakozási ágakra A második zsidótörvény, ahogyan már az első is, rendelkezett az ügyvédi kamarákról, azzal a különbséggel, hogy a 20%-os határt 6%-osra módosították."

1 Kecskeméten 1939. november 15-éig felvett tagok névjegyzékében 22 zsidó ügyvéd foglalt helyet és 57 nem zsidó.

215 Ez alapján arányszámuk 38,6% volt. Az 1940. december 25-i Hajnalodik szörnyű helyzetnek nevezte a fennálló állapotot, amennyiben a 22 zsidó ügyvéd (közülük 2 áttért) a 73-ból, ami 30%>-nak felelt meg, holott „ebben a színmagyar városban" a zsidók száma a 2%>-ot sem érte el.

216 Országos szinten az ügyvédi kamarák 1941-ig lassították a teljes körű diszkriminatív rendelkezések bevezetését.'

17 Kovács M. Mária szerint a második zsidótörvény ^gyakorlatilag eltörölte a zsidó ügyvédek jogát arra, hogy részt vegyenek az ügyvédi kamara vezetőségének megválasztásában" 2n Kecskeméten az Ügyvédi Kamara vezetőségében a törvény meghozatala előtt sem foglaltak helyet zsidók, csak az egyes bizottságokban. Az 1939. június 12-én kelt választói névsorban 16 zsidó ügyvéd neve szerepelt a 22-ből, akikre ekkor még lehetett szavazni.-19 A július 20-in viszont a legtöbb zsidó ügyvéd szerepelt, akik neve mellett egy „b" vagy „c" betűt találhattunk. A magyarázat szerint azokat jelölték „b" betűvel, akik leszármaHiányzik a listából az 1940-41-cs összeíráson kívül: a Kecskeméti Forgalmi Rt. 2,2 BKMÖL IV. 1910/c. 37 276/1943. 213 VÉGSŐ István, 2003. 194. 214 9. §. Magyar Törvénytár 1939. évi törvénycikkek. 1940. 135. 2,5 BKMÖL IX. 235/a. 1939-1940. Zsidó ügyvédhelyettes nincs, zsidó ügyvédjelölt öt fő volt Kecskeméten. 216 Hajnalodik, 1940. december 25. 338. p. - Az ügyvédek létszáma állandóan változott. A zsidók kamarai tagságát nem, de az „árja" ügyvédekét megvonták, ,,/í 7720/1939. M. E. számú rendelet alapján elkészített és általunk 1939. évi november hó 14. napján felterjesztett nem zsidó tagok jegyzékében 1940. évi május hó 31. napjáig a következő félévi változások történtek: [...]". Kecskeméten három föt töröltek a kamarából. BKMÖL IX. 235/a. 1940. 217 KOVÁCS M. Mária, 2001. 135-136. 218 Uo. 219 BKMÖL IV. 1905. 1939. - A 22 zsidó ügyvéd: Dr. Adorján Imre, Dr. Aszódi Ferenc, Dr. Aszódi Géza, Dr. Augner György, Dr. Augner Rezső, Dr. Bán Kálmán, Dr. Brett László, Dr. Dékány Aladár, Dr. Dékány György, Dr. Fritz Imre, Dr. Fritz Miklós, Dr. Gruder Adolf, Dr. Gruder János, Dr. Kenéz Zoltán, Dr. Kerekes László, Dr. Kohn Sándor, Dr. Lőwy Sándor, Dr. Markó Imre, Dr. Markó József, Dr. Oroszlán Géza, Dr. Szigeti Iván Ferenc, Dr. Szívós Béla. Az összes létszám 57 fő volt. Nem rendelkezem információval arra nézve, hogy a hat kimaradt zsidó ügyvéd (Dr. Dékány Aladár, Dr. Dékány György, Dr. Kerekes László, Dr. Lőwy Sándor, Dr. Markó József, Dr. Oroszlán Géza) miért nem szerepelt a választói névsorban.