Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT

zottságuk dacára tisztségekre választhatók voltak (1939. évi IV. tc), „c" betűvel pedig azokat jelölték, akik leszármazásuk folytán tisztségekre meg nem választhatók voltak.

220 Az 1941. évi szeptember 27-ei választói névsorban 71 kecskeméti ügyvéd volt feltüntetve. Két nappal később elkészült a 62.400/1941.

1. M. számú rendelet értelmében a zsidó elektorok választására jogosult zsidó ügyvédek névsora, mely 19 zsidó nevet tartalmazott.

221 A Kecskeméti Orvosi Kamaráról nagyon kevés információval rendelkezünk. A Kecskeméti Orvosi Kamara ráadásul a Pest-Pilis-Solt Kiskun vármegyei kamarával együtt működött.

223 A zsidók arányszáma így a két kamara együttes számával fejezhető ki: „[...] a kamara tagok létszáma 1128. A közszolgálatban vagy törvény alapján létesült intézetnél működő tagok száma 736, akik közül az 1939. IV. tc. értelmében zsidónak tekintendő 89, tehát arányszámuk 12%. - Az egyéb tagok száma 392, akik közül az említett törvény szerint zsidónak tekintendő 181, tehát arányszámuk 46%."

22A A kamara a felesleges zaklatásoktól megpróbálta megvédeni az orvosokat, így tettek a zsidótörvénynél is, amikor is néhány tag hosszú időn keresztül nem tett eleget kötelező bejelentési és okirat beszolgáltatási kötelezettségének. Addig eljárás nem indult, amíg a belügyminisztérium el nem rendelte azt, de 1940. október 13-án 30 tag ellen volt folyamatban eljárás.

225 „Előterjesztéssel éltünk arra vonatkozóan, hogy a különböző biztosító intézetek és társulatok ne zaklassák az orvosokat a zsidótörvény végrehajtásával kapcsolatos okiratok benyújtásával, hanem fogadják el úgy a zsidótörvények, mint pályázatok esetében is kamarai igazolást. Ez mindenesetre nagy könnyebbséget jelentene az amúgy is túlzaklatott életet élő orvosok számára." Ez a fajta hozzáállás teljesen eltért attól, amit például a budapesti orvosi kamaránál láthattunk, ahol a MONE már az első zsidótörvény idején igyekezett elérni azt, hogy a zsidók minél kevesebben legyenek a kamarában.

226 A helyzetet alátámasztja az a tény, hogy az 1940^1 l-es Kecskeméti név- és címtár újabb neveket tartalmazott az orvosok között, akik zsidók voltak.

227 Habár a törvény új tagok felvételét megtiltotta, az 1943-44-es név- és címtárban mégis két újabb zsidó orvos 220 BKMÖL IX. 235/a. 1939. - Az összes létszám 79 fö volt. A lista alapján hat személynek volt „b" jele: dr. Szívós Béla és dr. Markó Imre itt még a felmentést nyertek között voltak számon tartva. 15 zsidónak volt „c" jele. 221 Dr. Bán Kálmán, Dr. Kerekes László, Dr. Oroszlán Géza nem szerepelt a listában. BKMÖL IX. 235/a. 1941. 222 Mindössze egyetlenegy doboznyi irat maradt fenn. BKMÖL IX. 236. 223 Kecskemét név- és címtára 1938. [1938?] 274. 224 BKMÖL IX. 236. - A fenti jegyzőkönyv 1940. szeptember 8-án délelőtt 10 órakor készült. Korábbi jegyzőkönyvet nem találtam, ami a zsidók számarányát hivatott volna bemutatni. A Hajnalodik című lap, amely zsidóellenességét hangoztatta, cikkében (1939. április 10. 88. p. Hozzászólnak a zsidójavaslathoz) 70 gyakorló orvos közül 18 zsidót állapított meg, amely 25,7%-os számarány. 225 Két zsidó orvost már töröltek a kamarából (az egyik jogerőre emelkedett, a másik a Közigazgatási Bíróság előtt volt). „[...] az első zsidótörvény hatálya alatt benyújtott és elutasított kérelmek, valamint a második zsidótörvény hatálya alatt benyújtott felvételi kérelmek száma összesen 11. Ebből 2 jelenleg a közigazgatási bíróság előtt van." BKMÖL IX. 236. 1940. október 13-ai jegyzőkönyv. 226 KOVÁCS M. Mária, 2001. 153. 227 Kecskemét név-és címtára 1940-41. [1940-1941?] 174-175. A teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy ketten hiányoznak a listából: Augner Sándor és Hoffmann Ferenc. Az új nevek: Kecskeméti Miklós, Kenéz István és Szigeti Mihály.