Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT

közölt zsidó kereskedői hirdetést, tekintve, hogy ténylegesen antiszemita havi lapról volt szó.

94 A fentiek szellemében 1938. szeptember 14-én a Kecskeméti Közlöny gyászjelentésben tájékoztatta az olvasókat Dr. Donath József haláláról, aki a város és az izraelita hitközség meghatározó tagja volt.

95 Igaz, ő volt az utolsó zsidó, akinek a haláláról a napi sajtó beszámolt. Kecskemét legfőbb vezetőin kívül a törvényhatósági bizottság is támogatta a zsidók háttérbe szorítását a gazdasági életben. A bizottság 1938. szeptember 29-én egyhangúlag (sic!) csatlakozott ahhoz az indítványhoz, amelyet Zala vármegye küldött május 12-i üléséről. Ebben az iratban kifejtették, hogy a keresztény iparosokat védeni kell, a numerus clausus mielőbbi bevezetését kérték, és minden állami támogatást meg akartak vonni azoktól a gyáraktól, amelyek termékeiket „alacsonyabb áron adják a zsidó fajhoz tartozó kisiparosok, és kiskereskedőknek, mint a magyar fajhoz tartozó kisiparosok és kiskereskedőknek."

96 A közgyűlés jegyzőkönyve azonban nem számol be arról, hogy a zsidó tagok hogyan reagáltak a döntésre, ugyanis ekkor még 13 zsidó törvényhatósági bizottsági tagja volt a közgyűlésnek (róluk később még lesz szó), akik közül hat kereskedő volt.

97 Az 1938-as év legnagyobb „átalakulása" a Benedek-féle telep „Hangya" bérletbe való vétele volt, december 4-én, melynek gazdasági tranzakciójáról semmiféle információ nem áll rendelkezésünkre. Erdei Ferenc szociológus így írt a Benedek telepről: „Benedek Sándor 1870-ben jött az ismeretlenségből és egészen kicsinyben kezdte. Mikor 1929-ben meghalt, s a cége (sic!) 2000 vagon árut szállított az ország minden részéből külföldre. Ma már ura mind a két város piacának (Kecskemét és Nagykőrös piacai - N. I.) és nincsen komoly vetélytársa. Hűtőházak, modern csomagolóberendezések és óriási személyzet szolgálják a kivitelt a Benedek-zászló alatt."

99 A telep az ország második legnagyobb baromfiexportőrre volt, az 19371938-as gazdasági évben a kivitelek 14,2%-át bonyolította le.

100 Ahogy az akkori bús magyar nagykőrösi fogalmazott, nem az a baj, hogy létezik egy Benedek-féle mény István, Klein Győző, Kovács Sándor, Lebovics Erzsébet, Ségner Lipót és fiai, Steinherz testvérek, Steinherz Gyula. Hajnalodik: az Alföldi Fiatal Értelmiség Nemzetpolitikai Szemléje. Főszerkesztő: dr. Kiss Barnabás. Első Kecskeméti Hírlapkiadó ás Nyomda Rt. Igazgató: Tóth László. Kiadja a Turul Szövetség Kecs•keméti Kerülete. Kecskeméti Közlöny, 1938. szeptember 14. Gyászjelentés. Dr. Donath József tisztségei: ügyvéd, a kecskeméti izraelita hitközség elnöke, Kecskemét törvényhatósági város tiszteletbeli tiszti főügyésze és törvényhatósági bizottsági tagja, a Kecskeméti Ügyvédi Kamara választmányi tagja, a Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltóbank Rt. alelnök-ügyésze, a Kecskeméti Kereskedői Kaszinó igazgatója. BKMÖL IV. 1910/c. 20 874/1938. Aszódi József kereskedő, Gerő Miksa kereskedő, Kecskeméti Mihály kereskedő, Kertész Menyhért kereskedő, dr. Schönberger Dezső kereskedő. L.: BKMÖL IV. 1910/c. 1988/1940. Kertész Miksa gyümölcskereskedő. BKMÖL IV. 1905. Kecskemét Város Igazoló Választmányának iratai (a továbbiakban: IV. 1905.). 1939. Kecskeméti Ellenőr, 1938. december 4. 2. p. Nemcsak ez az egy telep jutott a Hangya kezébe 1938-ban. Az 1938-as szövetkezeti közgyűlés jelentése: ,^4z előző évben létesített debreceni telepen kívül a múlt év elején kezdte meg üzemét a kaposvári és a magyarkereszt úri telep. Majd megvásároltuk a Wattner cég törökszentmiklósi és a Hartmann cég szentesi (Elelmiszerkiviteli Rt.), valamint szegedi telepeit és hosszúlejáratú bérlet alakjában átvettük a kecskeméti és nagykőrösi Benedek-féle, valamint a kiskunhalasi és békéscsabai Schneider telepeket" L.: SZUHAY Miklós, 1962. 240. ERDEI Ferenc, 1977. 130. A legnagyobb cég a kiskunhalasi Schneider cég volt, amely a kivitelek 23,08%-át bonyolította le. L.: SZUHAY Miklós, 1962. 239.