Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)
TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT
nagyhatalom, hanem az, hogy nincs más. 101 Erdei leszögezi, hogy nem a zsidó tőkésekkel van a baj, hanem általában a nagyvállalatokkal, amelyek elnyomják a kisembereket. Ha figyelembe vesszük az 1938-as baromfikereskedők számát, akkor egyértelműen kijelenhető, hogy a nagyvállalatok valóban elnyomták a kiskereskedőket. 102 Vitathatatlan azonban, hogy a két város (ti. Kecskemét és Nagykőrös) nagyvállalatai zsidó kézben voltak, de kapcsolataik, törekvéseik révén olyan hasznos dolgokat is sikerült elérniük, mint a körösi meggy megjelenése a londoni piacon, vagy a kecskeméti barack megismertetése a svájci kereskedésekben. 103 A Elangya által bérbe vett baromfiexportőr cég új neve 1939. április 11-től Benedek József és Fia Hangya bérlet lett. Ezt a bejegyzést az ipartestület április 12-én hagyta jóvá. 104 A korábbi vezetőt, Lorsch Lajost július 25-én leváltották, és helyette Dr. Kaáli Nagy Armand lett a vezető. 1 3 A Benedek család tagjait a Hangya tovább foglalkoztatta, hasonlóképpen, mint a kiskunhalasi Schneider cégnél, és 12 új munkatársat vett fel, akik mind keresztények és kecskemétiek voltak. 106 A vállalat teljesen a Hangya „uralma" alá került, az 1939-1940. évi gazdasági, tőzsdei és pénzügyi kompasz a céget már nem is tartalmazta. 107 A Benedek József és Fia cég továbbra is építkezett, majd 1940. július 23-án egy újabb névváltozáson ment keresztül. Új neve: Hangya Szövetkezeti Értékesítő Telepe és Hűtőháza lett, mely alapján az eredeti tulajdonosokra most már semmi sem utalt. 108 Tehát immáron négy éve a Hangya bérletében volt a vállalkozás, de a fejlődés nem akadt meg. 109 1939-ben a Hangya ugyanis nem akarta a céget szüneteltetni a bérbeadás tartama alatt - valószínűleg a jó kapcsolatok és a várható anyagi haszon miatt -, ezért kérte, hoiiy a telepengedélyt kiterjesszék, és ne átruházzák. no Az első zsidótörvény a becslések szerint országosan mintegy 15 ezer embert fosztott meg a képzettségének megfelelő állástól. 11 Kecskemét szempontjából erről semmiféle adattal nem rendelkezünk. m A térség és az ország legnagyobb baromfiexportőrre a kiskunhalasi Schneider cég volt, melyet a Hangya szintén bérbevett. A céget hasonló támadások érték, mint a Benedek céget, jó kapcsolataik és alacsony felvásárlási áraik miatt. Végső István tanulmányában felveti a kérdést, hogy vajon akkor is támadták-e volna a céget, hogyha nem zsidó kézben lett volna. A válasza igen, de akkor gazdasági tekintetben tették volna ugyanezt, úgy, mint ahogy azt a kecskeméti Benedek céggel tették. L.: VÉGSŐ István, 2003. 102 1938-ban 16 magánszemély és hat nagyvállalat, 1940-41-ben 26 magánszemély és csak négy nagyvállalat foglalkozott baromfikcreskedelemmel. L.: Kecskemét név- és címtára 1938. [1938?] 313., illetve 207-208. 103 ERDEI Ferenc, 1977. 130-131. 104 BKMÖL IX. 216. 350/1939. 105 BKMÖL IV. 1916. Kecskemét Város Ipari, Közegészségügyi, Tüzrendészeti és Segélyügyi Hivatalának (I. fokú Iparhatóság) iratai (a továbbiakban IV. 1916.). 1117/1944. 11)6 Kecskeméti Közlöny, 1939. szeptember 12. 5. p. „[...] a Hangya csak részben tartotta be a zsidótörvény rendelkezéseit és csak kis mértékben voltak elbocsátások, azok is inkább csak néhány idénymunkásra vonatkozhattak." A kiskunhalasi Schneidercéggel kapcsolatban: VÉGSŐ István, 2003. 187. 107 Pénzügyi kompasz 1937-1938, 1937. III. k. 790. 108 Kecskeméti Ellenőr, 1940. július 23. 2. p. IOT BKMÖL IV. 1910/c. 11 168/1943. 110 BKMÖL IV. 1916. 1117/1944. 111 ROMSICS Ignác, 2001. 197.
