Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT

Kecskeméten 1910 és 1930 között a bevándorlás mellett nagyarányú kivándorlás is megfigyelhető. 1900 és 1910 között 66, 1920 és 1930 között, pedig 210 főre ugrott a vándorlási különbözet, ráadásul az utóbb vizsgált időszakban a természetes szaporulat száma is mínuszos előjelet mutat (-80 fő).

66 1910 után az ország területén a városokba áramlás megállt - mint láthattuk Kecskeméten ez nem így történt -, és már az itt élők vándorolnak el külföldre, leginkább az Amerikai Egyesült Államokba.

67 A magyarországi zsidóság, becslések szerint, 120 ezer fővel járult hozzá a többmilliós amerikai zsidósághoz. A folyamatos „vándorlások" miatt, és a betelepülések ellenére 1910 és 1941 között több mint 600 fővel lett kevesebb a kecskeméti zsidóság. Ez 33%-os fogyásnak felel meg, ami nem elhanyagolható adat. Az 194l-es népszámláláshoz azonban hozzá kell venni azt a 174 főt is, akit vallása ellenére zsidónak minősítettek.

68 így a végeredmény 1520 főre módosult, amely számarányt tekintve 1,7%. Magyarország sikeres revíziós törekvéseinek eredményeképpen az ország nagysága és lakossága is megnövekedett. Az 194l-es népszámlálás alapján az országban 725 007 izraelita vallású élt, amihez még hozzá kell adni a közel 100 ezer zsidónak minősített keresztényt is.

69 A 825 ezer „zsidó" lakos az ország teljes lakosságának (14 683 323 fő) 5,6%-át adta. Ennek alapján a kecskeméti zsidó hitközség az ország zsidó lakosságának 0,18% alkotta. Az első zsidótörvény és annak hatása Kecskemétre „Magyarország úttörő szerepet játszott Európában (a numerus clausus sal - N. I.)" - írja Karsai László könyvében, 1938-ig azonban nem hozott újabb törvényt a magyar alsó- és felsőház.

70 A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról címet viselő 1938. évi XV. törvénycikket, amelyet a szakirodalom és az akkori törvényhozás is az első zsidótörvénynek nevezett, 1938. április 8-án nyújtotta be a képviselőház elé Mikecz Ödön igazságügy-miniszter.

71 Az első zsidótörvény tervezetét április 27-én, illetve május 20-án mind a képviselőház, mind pedig a felsőház elfogadta.

72 A törvény indoklása szerint a gazdasági élet egyensúlyát hatályosabban kell biztosítani, ugyanis Magyarországon a kapitalizmus mintegy fél évszázaddal később kezdődött el, mint Nyugat-Európában, és a zsidóság kivételével a fennálló helyzetből senki nem tudott előnyt kovácsolni.

73 Az így felhalmozott tőkét, az indoklás IV. Bethlenváros - Összes népesség: 5507 fő - izraelita: 466 (8,5%) V. Rákócziváros - Összes népesség: 5558 fő - izraelita: 389 (7,0%) ,6 KOVÁCS Alajos, 1935/a. 4. táblázat. >7 GYURGYÁK János, 2001.76-77. ,8 Zsidó népesség száma, 1993.44-45. ,9 KÁDÁR Gábor-VÁGI Zoltán, 2001. 18-19. '° KARSAI László, 2001.216. " 1938: XV. tc. Magyar Törvénytár 1938. évi törvénycikkek. 1939. 132-144.; illetve GYURGYÁK János, 2001. 137. n GYURGYÁK János, 2001. 137. '

3 Uo. 138.