Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - NAGY ISTVÁN: A ZSIDÓKÉRDÉS KECSKEMÉTEN 1938-1943 KÖZÖTT

szerint, a zsidóság felhasználta arra, hogy a magasabb „szellemi képesítéshez kötött szabad kereseti pályákat" - úgymint orvos, ügyvéd, mérnök, sajtó és színház - nagyobb arányban megszabjon. A törvény kihirdetése május 29-én megtörtént. Az első zsidótörvény 20%-ban határozta meg a zsidók arányát a s aj tó kam arában, az ügyvédi, mérnöki, orvosi kamarában, a színház és a mozi, valamint egyes vállalatok értelmiségi munkaköreiben. A törvény végrehajtására Öt évet, kivételes esetben tíz évet határoztak meg.

74 A törvény hatálya alól felmentést nyertek a hadirokkantak, frontharcosok, a hősi halált halt izraeliták gyermekei és özvegyei, az 1919. augusztus 1 -je előtt kikeresztelkedettek és ezek - nem izraelita vallású - leszármazottai. Kecskemét a gazdasági válság után tovább fejlődött. 1938-ban 10 bankintézet, 14 ipari és kereskedelmi részvénytársaság, 26 magángyári gépi üzem, 17 biztosítótársaság, hat mezőgazdasági szövetkezet és 51 társadalmi és gazdasági egyesület működött Kecskeméten, melyek tulajdonosai és vezetői között zsidók is voltak, egyre nagyobb befolyásuknak köszönhetően.

73 Gazdasági befolyásuk növekedését jól mutatja, hogy az 1938-as évre érvényes ipartestületi kiadványban, a vezetőségben már három zsidó testületi tag is megtalálható volt.

76 Az 5. sz. mellékletet végignézve megállapíthatjuk, hogy számos bank és vállalat a törvényben előírt 20%-ot túllépte. Tíz kecskeméti bankból négynél érezhető a zsidóság többsége. A legnagyobb arányban a zsidók a Kecskeméti Magyar Bank Rt.-nél voltak jelen - amely a város legkisebb helyi alapítású (1922) bankja volt a maga 120 ezer pengős alaptőkéjével -, ahol arányszámuk a 66%-ot is meghaladta.

77 A Magyar Altalános Takarékpénztár Rt. kecskeméti fiókjánál - a város legnagyobb és legkorábbi (1867) helyi alapítású bankja, 900 ezer pengő alaptőkével - és a Kecskeméti Leszámítoló és Pénzváltó Bank Rt.-nél - a város második legnagyobb helyi alapítású (1895) bankja, alaptőkéje 607 500 pengő - a zsidók arányszáma 42,85% volt. A fenti számokat összevetve Kovács Alajos munkájával megállapítható, hogy az országos átlagtól, amely 60-70%, a kecskeméti bankok nem tértek el.

79 A Kecskeméti Hitelszövetkezetben a zsidók aránya 22,22% volt, amely a törvény értelmében „sok", de az 1920-30-as évek országos 50-60%-os arányát nem produkálta.

80 Az ipari részvénytársaságoknál és a magánvállalatoknál legfőképp az igazgatói székben vagy mint tulajdonosok (főrészvényesek) voltak többségben a zsidók. Zsidó igazgatója volt a következőknek (zárójelben jelzem, ha zsidó a tulajdonos, és arányszámukat a vezetésben): - Első Kecskeméti Konzervgyár (a zsidók arányát nem lehet egyértelműen megállapítani, mert a cég székhelye Budapesten volt); - Magyar Altalános Gyufaipari Rt. Kecskeméti Gépgyár Rt. (a zsidók aránya a vezetésben 66%); GYURGYÁK János, 2001. 139. L. az 5. sz. mellékletet! BKMÖL IX. 216. A Kecskeméti Ipartestület iratai (a továbbiakban: IX. 216.). 126/1939. Elöljárósági, rendes tagok közül: Schrötter Béla lakatos. Póttagok közül: Feldmann Sándor vízvezeték szerelő. Az ipartestületi szék tagjai közül: I lay Árpád alelnök. Pénzügyi kompasz 1937-1938., 1937. II. k. 445. Uo. KOVÁCS Alajos, 1938. 22-23.