Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - SOÓS LÁSZLÓ: MIKLÓS GYULA BORÁSZATI KORMÁNYBIZTOS JELENTÉSE 1884-ES SZERBIAI ÚTJÁRÓL

A borházak célszerűtlen építésénél fogva nyáron, midőn a szabadban a hőmérséklet 30-35 fokra hág, a hordókban ez okvetlenül legalább 20-25 fokra emelkedik, a télen bekövetkező hideg időjárás folytán ellenben a bor erjedésében megakadályoztatik. Ez az oka annak, hogy az úgynevezett negotini borok csak a második, sőt gyakran csak a harmadik esztendőben érik el érettségüket. A negotini borok hírneve leginkább azon körülménynek tulajdonítható, hogy általában csakis a fent nevezett két szőlőfaj termeltetik, minek folytán ezen borok egyformajelleggel bírván, a kereskedők által könnyen felismertetnek. Az ottani szőlőtő mívelése a Fehértemplom, Versec és Pancsova környékén szokásos míveléshez hasonlít. A szőlőtők karók nélkül, alacsonyan növesztetnek, a vesszők nem kötöztetnek, a tőkefejek pedig egészen a földbe vannak mélyítve. A metszés alkalmával a tőke fején két vagy három, mintegy 30 centiméter hosszú termővessző hagyatik meg, a szőlő többi vesszői pedig egy szemre visszametszetnek, oly formán, hogy egy szőlőtő gyakran 20 és még több vesszővel is bír. A metszés sarlóval történik. A szőlők beültetésénél a sorok szélessége és a tőkék egymástóli távolsága tekintetében semmiféle rendszer nem követtetik s ennélfogva a sorok és szőlőtőknek egymástóli távolsága nagyon különböző. Az ültetés tavasszal szedett sima vesszőkkel, azok elhelyezése pedig ültetövas használata nélkül, kis gödröcskékben történik, miután ezen eszköz itt még teljesen ismeretlen. A fentebbi eljárásnak azután az a következménye, hogy a szőlők sokszor még a hetedik évben sincsenek teljesen betelepítve, miután azok a havas eső által sokat szenvedvén csak gyéren fogamzanak meg. Tekintettel arra, hogy ott egyedül csak az önálló tőke mívelés dívik, a szőlőtőkék 100-150 évig is termést szolgáltatnak. A szőlő megmívelése ott még nagyon kezdetleges állapotban sinylik és egyedül csak kapákkal történik. Az ekének ezen munkánál való használata még szintén teljesen ismeretlen. A kapáitatásra nézve mi sem mérvadó és mindeni annyiszor kapáitatja szőlejét, ahányszor azt jónak gondolja. A szőlő megmunkálását többnyire a tulajdonos és családja végzi, napszámosok ritkán használtatván. A szőlőterületek a hegység déli lejtőin fekszenek, minélfogva a nap folytonos behatásának vannak kitéve. A talaj vörös agyagos homokból áll, amely felett vastag humusréteg van lerakodva. Ott a szőlők soha nem trágyáztatnak, a csekély mennyiségű trágya inkább a rétekre vitetik, és gyakran megtörténik, hogy az elszóratlanul, kupacokba fekve elenyészésnek van kitéve. A szőlők kinézése általában jónak mondható, az idei szüret is kedvező eredménnyel kecsegtet úgy, hogy egy holdnyi területen 35-40 hektoliter cefrére lehet számítani. A helyszínén szerzett értesülés szerint egy akó bor, mely az ottani oka-számítás szerint 52 liternek felel meg, edény nélkül 10-12 dinárért adatik el. Az idei szüret Negotin területén és környékén f.(olyó) év október 10-én fogja kezdetét venni. Megemlítésre méltó, hogy Negotin környékén hegyrendőri szabályok nem léteznek, a kártételek és egyéb kihágások az illető elöljárók által rendőri úton nyernek elintézést, a községi elöljáróságok nagyobb hatáskörrel vannak felruházva, a községi bíró és jegyző 30 napig terjedhető fogság és 150 dinár bírság erejéig hozhat marasztaló ítéleteket, peres ügyekben pedig egészen 200 dinárig terjed ezen joga.