Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - MOHAY ÁKOS: KECSKEMÉT FISCALISI HIVATALA 1848 ELŐTT

lehetett. A rabtartás költségeihez a földesúr is hozzájárult oly módon, hogy a bíráskodásból befolyt összeg egy részét átengedte a városnak. Az 1820-as évek végén, pár évvel a város végleges megváltakozása előtt úgy intézkedik, hogy az ebből befolyt teljes összeget a város a rendfenntartásra és rabtartásra, illetve azok kiadásaira fordítsa. A rabok ellátására, illetve helyzetük javítására volt a „rabok perselye". A perselyt feltehetően a templomban tartótták.

130 A vizsgálati fogságban lévő raboknál, ha a kihallgatás eredménytelen volt, akkor a vallatást alkalmazták. Úriszék tartásakor a szegedi hóhért hívták meg e feladat végrehajtására, egyébként a fegyőr is elvégezte. Az 1820-as évek második felétől már királyi rendelet tiltotta az ütésekkel való vallatást. A város jogszolgáltatása ismerte az óvadék intézményét. Az elfogott személyeket, ha nem főbenjáró bűnnel vádolták, pl. gyilkossággal, ki lehetett váltani. A kiváltáshoz az kellett, hogy rokonai, barátai jótálljanak érte, tehát vállalták bizonyos összeg letételével, hogy a szabadon engedendő gyanúsítottat a tárgyalás napján a bíróság elé állítják. Amennyiben ezt elmulasztották volna, akkor a meghatározott nagyobb pénzösszeget fizették ki az úri törvényszéknek.

131 Összegzés Megvizsgáltuk tehát a kecskeméti fiskálisi hivatal kialakulását, foglalkoztunk a hivatalt betöltő személyekkel és meghatároztuk a fiskálisok feladatait 1793 és 1848 között. Nem válaszoltunk azonban eddig arra a kérdésre, hogy kicsoda az ügyész, mit is takarnak ezek az elnevezések: fiskális, ügyész a vizsgált korszakban? A kérdésre nem egyszerű választ találni, a jogtudósok és a jogalkalmazók ma is vitatkoznak az ügyészség jogköréről és alkotmányjogi helyzetéről. Legkönnyebben úgy adhatunk választ a kérdésre, ha a modem, mai ügyészséghez képest próbáljuk meghatározni a fiskális fogalmát. A Magyar Köztársaság ügyészségének szerepét, feladatait az alkotmány XI. fejezete foglalja össze: 51. § (1) A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogainak a védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. (2) Az ügyészség törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, továbbá felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. (3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében. Elegendő összehasonlítanunk az alkotmány fent idézett sorait az 1785-ös fiskálisi eskü szövegével, és láthatjuk, hogy az alapvető feladatok, megegyeznek. BKMOL XXXII. 4/d. 32. Bodrogi Ferenc. 33. Uo. 35.