Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - MOHAY ÁKOS: KECSKEMÉT FISCALISI HIVATALA 1848 ELŐTT

Összehasonlítás: modern ügyész - fiskális „az egyes személyek jogainak védelme" „az adófizető népnek oltalma" „az alkotmányos rendet, az ország biztonságát és függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözése" „a városnak javait minden sérelmektől oltalmazni, és igy annak békességit csendességit minden kitelhető módon ezközleni" „a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban" „minden némü bűnben leiedzőket személyeikre és tetteikre való tekintet nélkül nyomozni a kinyomoztattakat minden maga különös hasznainak félretételével a Bíróságnak a büntetésre vagy bűntől lejendő felmentetésre által adni" felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett „rabok körül mindenféle fiscalis kötelességek viselése" Nagyobb eltérést akkor tapasztalunk, ha a tiszti ügyész feladatait az eddig tárgyaltak alapján jobban szemügyre vesszük. Egyrészről a bíráskodásbeli szerepében is jelentős eltérések mutatkoznak, elég csak az ügyésznek a védelemben ellátott szerepére gondolunk. Másrészről a fiskális tennivalói közül a városi tanács ugyan már az 1820-as években kihangsúlyozza az ügyésznek az igazságszolgáltatásban, nyomozásban betöltött funkcióját, de ehhez még nagyon sok közigazgatási elem társul. Városi tisztviselő lévén ki kellett vennie szerepét a közigazgatás majd minden feladatából. A korabeli fiskálisi tisztségben valóban felfedezhetőek a modern ügyészség egyes elemei, azonban ebben a korban még nem történik meg a hatalmi ágak elválasztása. Az ügyész nem más, mint az egyik legfontosabb városi privilégium: a bíráskodás „szolgáló hivatalnoka", akinek nem mellékesen számtalan közigazgatási feladata van. így lehet Boldog Antalból először fiskális, majd perceptor, később pedig polgármester. Ne felejtsük, hogy a fiskális ugyan elvileg független, hivatalát „ajándék vagy adomány vagy akármely tulajdon haszon keresése félretételével, tehetsége szerint híven és serényen folytatni iparkodik", azonban fizetését a várostól kapja, ezer szállal kötődik a magisztrátushoz. Legfőbb feladata a város érdekeinek szem előtt tartása, ilyen irányú fellépése a központi, de még inkább a helyi hatalom anyagi javainak megszerzése vagy megtartása érdekében történt. Sem Kecskeméten, sem más városokban nem képezte eddig különösebb érdeklődés tárgyát az ügyészség történelmi kialakulása és szerepe, holott mind a jogállamiság, mind az önkormányzati fejlődés jelentős állomása volt ezen hivatalok létrejötte. Egyrészről a fiskálisok megjelenése növelte az ítélkezési gyakorlat szakszerüsödését. Másrészről az új tisztség létrejötte jelezte, hogy hazánkban, ebben az időszakban egyre erőteljesebb az önkormányzati élet, ahol a megnövekedett számú és komoly szaktudást igénylő feladatokra önálló hivatalokat kellett szervezni. A polgárosodás időszakának jelentős mérföldköve az „adófizető népet" oltalmazó fiskális. 132 BKMÖL IV. 1504/y. Tisztviselők Esküformulája, 1735. 8. 4.