Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - MOHAY ÁKOS: KECSKEMÉT FISCALISI HIVATALA 1848 ELŐTT

Rabok száma Kecskeméten 1805-1817 126 Ev Rabok száma Ev Rabok száma 1805 91 1811 181 1806 202 1812 163 1807 200 1813 92 1808 158 1814 126 1809 181 1815 124 1810 114 1816 175 1817 335 Az 1811. évi Szent György hava 11-én tartott úriszéken tizenhét személyt ítéltek el. Ebből testi fenyítésre 3, egy év börtönre 5, egy év alatti börtönre 8, két év börtönre 1 sze­mélyt. A börtönbüntetésre ítélt rabok közül mellékbüntetést kapott 13 személy. Ebből 10 embert 30—100 közötti korbácsütésre, 3 személyt pedig 150-200 közötti korbácsütésre bűntettek. További mellékbüntetésként a 13 személyből 9-et közmunkára ítélt az úriszék. 1819-ben kettőszázhetvenkét közmunkára ítélt rabot dolgozni a következő helyekre adtak ki: Szikra, Nagykőrös, Kiskunfélegyháza, Alpár, Fülöpszállás, Örkény. A kiadott rabokról külön nyilvántartást vettek fel, melyben a rab, a kísérők, a helység neve (ahová a rabot vit­ték) volt feltüntetve, valamint jegyzet rovat, melybe az átvétel elismervényét vezették be, melyet a kísérők hoztak magukkal. 127 Mindezeknek a felügyelete az ügyészség feladatkö­rébe tartozott. Főként az alügyész foglalkozott a rabok dolgaival. Egy ügyésznek mindig a városban kellett lennie, hogy a behozott rab iratait megvizsgálja. 128 A rabok ellátásáról, gyógykezeléséről, szükség esetén ruhájuk pótlásáról ugyancsak a fiscalatus gondoskodott, itt szintén komoly problémákkal kellett a hivatalnak megküzdenie. A fiskálisi hivatal je­lentése 1828-ból a „Nemes Tanács"-nak: ,J\Iár egy ízben tett a Fiscálisi Hivatal szóbe­li Jelentést az eránt, hogy a Rabok (különössen pedig az állandóan elzárt Rabok) az éh­ségről panaszolkodnak, és a Ns Tanáts kegyes segedelmét kérik; de a dolgok elhalasz­tatván, el maradott. Most újonnan többször, sött mái napon ismét a Tömlötzböl felkéredzve könyörögtek ezen Fiscálisi Hivatal előtt, hogy magát a Ns Tanáts előtt ügyökben közbevetni, és őket az elsorvadástol megmenteni ne sajnálja. Bár mennyire ellene volna is a Fiscálisi Hivatal természeti hajlandóságának az Hlyen panaszt méltán nemméltó panasznak venni - bár mennyire helytelen a szenvedő Publicumnak azt a Gyilkost, azt a Rablót, azt a Tolvajt önnön rövidségével boldogabbá tenni, a melly Gyilkos, a melly Rabló, a melly Tolvaj ezt a szenvedést okozta - és mikor a Publicumnak megkárosíttatott szenvedő több Tagja éhezik, akkor a Gyilkosnak és ezen éhséget okozó Tolvajnak az élelméről gondoskodni! — de mivel már az Időnek lelke is Embertársainkat szemlélteti, sött Felsöbbi Rendelések a Rabok állapotjában különös mértéket is szabtak a jobb élelemre nézve - nem lehet esenkedéseket átalán fogva fi­gyelem nélkül elmellőzni!" 129 A börtönre ítélt rabok, amennyiben tehetősek voltak, saját élelmükön és ruhájukban töltötték el büntetési idejüket. A szegény rabokat a város tartotta - amint láttuk nem túl fényűzően - ezeket a „a város kenyerin" lévő raboknak nevezték, számuk körülbelül 10% 126 BKMÖL XXXT1. 4/d. Különböző kéziratok gyűjteménye. Bács-Kiskun Megyei levéltárba leadott kéziratok gyűjteménye (a továbbiakban: XXXII. 4/d.). 32. Bodrogi Ferenc. 127 Uo. 32. 128 SZENDREI Géza, 2005.47. 129 BKMÖL IV. 1504/c. 1828.

Next

/
Thumbnails
Contents