Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - MOHAY ÁKOS: KECSKEMÉT FISCALISI HIVATALA 1848 ELŐTT

,,/4z 1810-dik Esztendei Sz. György Hava .. Napján T. Csongrád vármegyében Szentes Városában, Szabad Ketskemét Városa Fiscalisi Hivatalának hivatalos Részére s az által velünk közöltetett Kérdésekre az alább irt Tanúk meg kérdeztetvén s ki halgattatván a következő módon vallottak."* 6 „Visum Repe r tu m Váradi Susanna ezen folyó 1809 Esztendőben Junius holnapnak második napján reggeli 9. óra táján a szöllökben egy szilva fára Fel-Kötve találtatott, amelynek is meg visgálására Ki rendeltetvén ezeket tapasztaltam: — a kötél a nyakára Kún Kötéssel vala reá hurkolva — nyomokból észre lehet venni, hogy valamely köszködés történhetett — Más napon fel bontzoltam, de azon egyebet egy tsekély ütésnél nem tapasztaltam a mely éppen a hátulsó részén vala a fejének de az a halálát nem okozhatta [...] ezeknek valóságos így létit, ezen jelen való Írásommal bizonyítom és Kezem alá írásaival megerősítve adom. Lümbek József Ketskemét varos ord. orvossá"

101 X12. Az ügyész mint a védelem képviselője Az ügyész nemcsak a vád, hanem a védelem szerepében is eljárhatott, jelezve, hogy az ügyészi tisztség nem azonosult kizárólag a vádhatóság intézményével. A főügyésszel a helyettes ügyész nem egyszer mint védő állt szemben.

108 Ismeretes, hogy III. Károly 1715. évi dekrétumának 101 cikkelye, II. Lipót 1790. évi dekrétumának 35. cikkelye, I. Ferenc 1792. évi dekrétumának 12. cikkelye, majd 1802. évi dekrétumának 20. cikkelye alapján az úriszék elé állított jobbágy a vádló ügyésszel szemben kirendelt ügyészi védelmet kapott. Az írott perben a vádlott kihallgatása mellőzhető, a védő jelenléte kötelező volt. Ha a vádlott nem rendelkezett ügyvéddel, részére a tiszti ügyészek sorából rendeltek ki védőt, „aki csak oly hevesen kelhetett ki a felperes tiszti ügyész tarthatatlan okoskodása ellen, mint más védő."

m

Az ügyészi pártfogás feltétele volt, hogy a városi tanács bizonyságlevélben igazolja a jogi segítségre szoruló szegénységet. A fiskális tehát nemcsak a vád, hanem a védelem szerepét is elláthatta. Mi a különbség akkor az ügyész és az ügyvéd között? Ahogyan a közigazgatási eljárás nem vált el a polgári peres eljárástól 1869-ig, ugyanúgy az ügyészi hivatalviselés is megfért az ügyvédi teendők ellátásával egy személyben. A választóvonal a munka jellegéből következett. Az ügyész akkor volt ügyész, ha hivatali munkát végzett, egyébként (hivatalán kívül) ügyvédi munkát vállalhatott. Kecskeméten az ügyészi fizetés csekélysége, mint láttuk, rá is szorította az ügyészeket, hogy magánpraxist is folytassanak. Eötvös Károly, aki szintén tiszti ügyészként, királyi ügyészként kezdte nagy ívű pályáját - ügyvédként, íróként fejezte be - az ügyész és ügyvéd közötti választóvonalat a következőkben húzta meg. ,,/íz ügyvédi iroda teljesen egyéni magánvállalat s nem tiszti és hatósági foglalkozás".

110 Hogy az ügyészi és ügyvédi foglalkozás mennyire egy tőről fakadt, jól jellemzi II. József 1785. évi Ordo Justiciarius kezdetű perrendtartása, amelyben az ügyvédi teendőket a törvénykezési eljárásban esetről esetre szabályozta, így különösen a 106 BKMÖL IV. 1517/b. 1810. 107 Uo. 1809. 108 JOÓS Ferenc, 1979. 92. 109 SZENDREI Géza, 2005. 46. 1,0 EÖTVÖS Károly, 1904.