Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - MOHAY ÁKOS: KECSKEMÉT FISCALISI HIVATALA 1848 ELŐTT

tiszti alkalmazásban lévő ügyészekét. II. József a szegényvédö ügyészeket külön intimitásokkal (bizalmas közlésekkel) és rescriptumokkal (rendelkezésekkel) resolutiokkal (határozatokkal) látta el, az ügyészi perrendtartásként ismert rendeletében.

111 Az ügyész egyszer vádolt, másszor védett. Az ügyész - ha a perben védőként járt el - köteles volt a háromévi börtönbüntetést elérő ítélet ellen, továbbá a száz pálcaütést kiszabó, illetve a korbácsütésről szóló ítélet ellen fellebbezni.

112 Az ügyész hivatalos védői feladata a régi idők gyámolítási rendszeréből fejlődött ki. Az ügyész elsősorban közvádló, de az állam érdeke megkívánja a valódi igazság felderítését. Az ügyészek tehát hivatalból kirendelt védők lehettek. Ebből ered az ügyész védelmezési kötelezettsége. XI. Bűncselekmények, bűnözők Kecskeméten a büntetőbíráskodásban a legtöbb ügyet a juhászok, gulyások, csikósok szolgáltatták. A város határa a török alatt és után jelentősen megnövekedett. Az oszmán időkben elpusztult falvak a XVIII. század végén és a XIX. század elején települtek újra úgy, hogy Kecskemét az elpusztult falvak határait bérbe vette. A kecskemétiek által bérelt puszták még 1793-ban is Alsónémediig értek. A pusztákon szilaj állattenyésztés folyt. Az állatokat őrző pásztorok egymás csordájából, nyájából, gulyájából raboltak, levagdosták a gazdák állatait, elhullott állataik pótlására. A rablások, ha nem mentek simán, verekedéssel, sőt gyilkosságokkal is párosultak, így a rablások számának növekedésével a gyilkosságok száma is növekedett. A hatóság elé került bűnesetek 11 1818/1 1818/11 ? 1833/11 1842/1 1842/11 1843/1 Emberölés 1 2 7 1 3 Gyerrnekölés 1 Házfeltörés 3 17 12 7 25 24 Rablás 4 5 2 4 3 Kocsisló-lopás 26 20 29 65 19 50 9 Ménesesló-lopás 6 35 16 25 Jármosökör-lopás 30 16 21 59 14 16 10 Marha- (gulya-) lopás 4 18 5 13 11 4 Fejőstehénlopás 27 5 9 Juhlopás 319 218 268 368 45 49 Szamárlopás 9 17 20 7 3 13 Sertéslopás 13 15 29 9 3 28 Katona József az úriszékhez előterjesztett jelentésében, a bűnesetek legnagyobb részét a pásztoroknak tulajdonította. Úgy vélekedett a hivatal, hogy a rablók és zsiványok nagy része pásztoremberekből áll. A bűn tanyájául a pásztorok pusztai szállását, a cserényt "' SZENDREI Géza, 2005. 64. "

2 Uo. 35. "

3 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 2002. 311.