Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - MOHAY ÁKOS: KECSKEMÉT FISCALISI HIVATALA 1848 ELŐTT

tudomány, részben az írott jog van hivatva meghatározni. Egy 1794-ben kelt „országszéki rendelet" szerint, melyet a helytartótanács az egybegyűlt íó- és alispánok, valamint kerületi kapitányok meghallgatása után bocsátott ki, mindazok kik „hejehuja éleiét élnek és a hoz­zájuk tartozókat - erejük felett - piperésen ruházzák, gyanús embereknek tartatnak. Úgy­szintén gyanúsak, akik országutakon, hidakon, vámoknál kilétüket igazolni nem tudják, vagy akik passus nélkül lónak, vagy szarvasmarhának birtokában találtatván, azt, hogy nem lopás útján szerezték, igazolni nem tudják". A vizsgálat elrendelhető: 1. nyomozati adatok, vagy 2. feljelentés alapján. Ez utóbbi az ügyésznél, de a mezei biztosnál is beadható volt. A vizsgálat foganatosítására vonatkozólag a helytartótanács leiratot intézett a törvény­hatóságokhoz, mely szerint a vizsgálat ne szorítkozzék „szabad vallatásra", hanem ölelje fel a tanúvallomást, szembesítést és az orvosok véleményét. A vizsgáló feladata, hogy a bí­rónak olyan adatokat szolgáltasson, melyek nyomán igazságos ítéletet hozhat. A vizsgála­tot inquisitiónak hívták; a terhelt kihallgatását pedig examennek, rabvallatásnak. Ez kétféle volt: tortúráié examen, vagyis kínvallatás és benevolum examen, önkéntes vallás. A vizsgá­latot az úriszéknél az úriszéki ügyész foganatosította. Egy 1818-ban kelt helytartótanácsi rendelet szerint azonban az úriszéki ügyész olyan ügyben, melyben közválóként szerepel, vizsgálatot nem foganatosíthatott." A jelentésekhez adatokat kellett gyűjteni. Kihallgatások alkalmával a magát legtöbb­ször ártatlannak állító bűnözőt bizonyítékokkal, szembesítésekkel lehetett csak beismerésre bírni. Amennyiben az ügyész valakit „előállított", kötelessége volt a „befogadtatásukat azonnal bejelenteni a Bírónak". Nyomozások kapcsán kiterjedt levelezést kellett folytat­ni néha igen messze lévő helységekkel is. (A levelezés gyakorisága szerinti sorrendben, a leggyakoribbtól a ritkább felé haladva; Félegyháza, Jászberény, Pest, Nagykőrös, Szeged, Kistelek, Cegléd, Szabadka, Szolnok, Baja, Irsa, Várad, Tass, Földvár, Vác, Csongrád, Akasztó, Bugyi, Nagykáta, Lajos, Alpár, Gyón, Pápa, Szentgyörgy, Csépa.) 100 . Sokszor kellett az ügyésznek e végett más városokba utaznia, ennek költségeit a város állta. Mind­ezek nagyon sok munkát igényeltek az ügyészektől. 1809-től kezdve a „Tekintetes Úri Törvény Szék" rendelése szerint, a „Fiscalatusi" Hivatal a következők szerint tartotta nyilván a vádlottakat. Vádlottnyilvántartás 1 N. év N. félévében N bíróság előtt tárgyalt foglyoknak és bűnügyeknek a táblázata Név és Előnév A vádlott Fog lyu lejtésének napja, hónapja, éve A bűncselek­mény fajtája Név és Előnév Kora Szülőhelye Családi állapota Fog lyu lejtésének napja, hónapja, éve A bűncselek­mény fajtája RÁCZ Béla, 1937. 74-75. BKMÖL IV. 1512. Kecskemét város ügyészének iratai (a továbbiakban: IV. 1512.). Fiscalisi levelek, 1792-1801. BKMÖL IV. 1517/b. A Koháry család Kecskemét városi úriszékének iratai. Peres iratok (a további­akban: IV. 1517/b.). 1809.

Next

/
Thumbnails
Contents