Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)
TANULMÁNYOK - MOHAY ÁKOS: KECSKEMÉT FISCALISI HIVATALA 1848 ELŐTT
tudomány, részben az írott jog van hivatva meghatározni. Egy 1794-ben kelt „országszéki rendelet" szerint, melyet a helytartótanács az egybegyűlt íó- és alispánok, valamint kerületi kapitányok meghallgatása után bocsátott ki, mindazok kik „hejehuja éleiét élnek és a hozzájuk tartozókat - erejük felett - piperésen ruházzák, gyanús embereknek tartatnak. Úgyszintén gyanúsak, akik országutakon, hidakon, vámoknál kilétüket igazolni nem tudják, vagy akik passus nélkül lónak, vagy szarvasmarhának birtokában találtatván, azt, hogy nem lopás útján szerezték, igazolni nem tudják". A vizsgálat elrendelhető: 1. nyomozati adatok, vagy 2. feljelentés alapján. Ez utóbbi az ügyésznél, de a mezei biztosnál is beadható volt. A vizsgálat foganatosítására vonatkozólag a helytartótanács leiratot intézett a törvényhatóságokhoz, mely szerint a vizsgálat ne szorítkozzék „szabad vallatásra", hanem ölelje fel a tanúvallomást, szembesítést és az orvosok véleményét. A vizsgáló feladata, hogy a bírónak olyan adatokat szolgáltasson, melyek nyomán igazságos ítéletet hozhat. A vizsgálatot inquisitiónak hívták; a terhelt kihallgatását pedig examennek, rabvallatásnak. Ez kétféle volt: tortúráié examen, vagyis kínvallatás és benevolum examen, önkéntes vallás. A vizsgálatot az úriszéknél az úriszéki ügyész foganatosította. Egy 1818-ban kelt helytartótanácsi rendelet szerint azonban az úriszéki ügyész olyan ügyben, melyben közválóként szerepel, vizsgálatot nem foganatosíthatott." A jelentésekhez adatokat kellett gyűjteni. Kihallgatások alkalmával a magát legtöbbször ártatlannak állító bűnözőt bizonyítékokkal, szembesítésekkel lehetett csak beismerésre bírni. Amennyiben az ügyész valakit „előállított", kötelessége volt a „befogadtatásukat azonnal bejelenteni a Bírónak". Nyomozások kapcsán kiterjedt levelezést kellett folytatni néha igen messze lévő helységekkel is. (A levelezés gyakorisága szerinti sorrendben, a leggyakoribbtól a ritkább felé haladva; Félegyháza, Jászberény, Pest, Nagykőrös, Szeged, Kistelek, Cegléd, Szabadka, Szolnok, Baja, Irsa, Várad, Tass, Földvár, Vác, Csongrád, Akasztó, Bugyi, Nagykáta, Lajos, Alpár, Gyón, Pápa, Szentgyörgy, Csépa.) 100 . Sokszor kellett az ügyésznek e végett más városokba utaznia, ennek költségeit a város állta. Mindezek nagyon sok munkát igényeltek az ügyészektől. 1809-től kezdve a „Tekintetes Úri Törvény Szék" rendelése szerint, a „Fiscalatusi" Hivatal a következők szerint tartotta nyilván a vádlottakat. Vádlottnyilvántartás 1 N. év N. félévében N bíróság előtt tárgyalt foglyoknak és bűnügyeknek a táblázata Név és Előnév A vádlott Fog lyu lejtésének napja, hónapja, éve A bűncselekmény fajtája Név és Előnév Kora Szülőhelye Családi állapota Fog lyu lejtésének napja, hónapja, éve A bűncselekmény fajtája RÁCZ Béla, 1937. 74-75. BKMÖL IV. 1512. Kecskemét város ügyészének iratai (a továbbiakban: IV. 1512.). Fiscalisi levelek, 1792-1801. BKMÖL IV. 1517/b. A Koháry család Kecskemét városi úriszékének iratai. Peres iratok (a továbbiakban: IV. 1517/b.). 1809.