Bács-Kiskun megye múltjából 22. (Kecskemét, 2007)

TANULMÁNYOK - MOHAY ÁKOS: KECSKEMÉT FISCALISI HIVATALA 1848 ELŐTT

kást követve, a városi tanáccsal együtt tartotta. Az úriszék mindig a földesúr nevében, annak érdekeit szem előtt tartva ítélkezett. Úriszék tartása a földesúrnak nemcsak joga, hanem kötelessége is volt.

92 A földesúri széken a vádemelési jogkört a város fiskálisa (ügyésze) - mint uradalmi ügyész - gyakorolta. Ebben a jogában az 1830. évi királyi resolutio is megerősítette a várost.

93 Külön tárgyalták a büntető- és polgári peres „civilis és malefactoris causá" ügyeket. A tárgyalás napjára megidézték bűnügyeknél mind a vádló, mind a mentő tanúkat, polgári pernél a felperes valamint az alperes tanúit is. A Koháryak bírósága a mindenkori prefektusból, „őexcellenciája más tisztjeiből", a kecskeméti bíróból, s esküdtekből, az uradalmi ügyészből, valamint két vármegyei emberből állt össze. Az úriszéken folytatott ügyek tárgyalásán megjelent a vármegye tiszti ügyésze is, aki a jobbágyok érdekében „szavazat nélkül ugyan, de mindenkor jelen lenni tartozik, noha a jobbágyság más ügyvéd segedelmével is élhet.''''

9

''' Ha a „civilis causá"-kat nézzük, leggyakoribb és leglényegesebb a végrendeletek végrehajtásában vitt szerepe az úriszéknek.

95 Az uradalmi ügyész gyakran megtámadta a fiú utód nélkül elhalt személyek végrendeletét, mivel érvénytelen végrendelet esetében a magvaszakadtnak a földesúr volt a törvényes örököse.

96 Kecskemét hosszú küzdelem után elérte, hogy az ebből szánnazó bevételnek a fele a városé legyen. Az özvegyek vagy árvák vagyonáról, bár az úriszék gyakran foglalkozott ilyen ügyekkel, mégis az volt a gyakorlat, hogy a város és a tanács gondoskodott. Polgári perben másodfokon az úriszékhez, harmadfokon a megyei törvényszékhez lehetett fellebbezni. Az úriszék nagyobb vagyontárgyú ügyekben első folyamodású bíróságként is szolgálhatott. A polgári perek esetében az úriszék sokszor küldte vissza az ügyfeleket a város tanácsa elé, ha azok az elsőfokú hatóságot megkerülték. Végignézve egy, csak polgári pereket tárgyaló, 3 napig tartó úriszéki ülés jegyzőkönyvét, melyben 29 ügy szerepelt, föltűnő, hogy csak egyetlen ügyben bírálták felül a magisztrátust.

97 A tárgyalás alatt úgy a vád, mint a védelem képviselői kérdéseket intézhettek mind a vádlotthoz, mind a tanúkhoz, azonban a szószaporító replikázásokat tiltották. Polgári pernél három és nem több felelet és replika volt megengedve, azután a pert ítélet alá kellett bocsátani. A kihallgatási (tárgyalási) jegyzőkönyvtől legtöbbször külön találhatók az ítéletek. Az ítéleteket külön füzetbe, könyvbe írták a tényállások rövid ismertetése után.

m X/l. A fiskális a bűnügyi eljárásban A bűnügyi iratok terjedelme sokszorosan meghaladja a polgári perek terjedelmét. A fiskális feladatai közé tartozik a nyomozás bűnügyekben, gyanúsítottak, tanúk kihallgatása, ez ügyekben a társ- és felsőbb szervekkel való levelezés. A szónak mai értelmében vett nyomozás nem volt. Nyomozat alatt, általában véve, csak ismeretlen tettes kipuhatolását értették. Az 1794-ben hozott helytartótanácsi rendelet szerint minden tanyán évenként kétszer bűnvizsgálat (nyomozás) tartandó, és ha gyanús emberek találtatnak, a községben lakásra kényszerítendők. Hogy ki a gyanús, azt részben a 92 KÁLLAY István, 1996. 93 IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 2002. 281. 94 SZENDREI Géza, 2005. 64. 95 KISFALUDY Katalin, 1992. 56. 96 SZENDREI Géza, 2005. 63. 97 KISFALUDY Katalin, 1992. 58-59. "

s RÉTHEY Ferenc, 1936. 78-79.